Kárpát-medencei magyar körkép

Tarics Péter rovata

„A magyar nemzet egy és oszthatatlan” – ez a mottója az Amarican Hungarian Panoráma világmagazin Kárpát-medencei magyar körkép címû rovatának. A rovat célja, hogy a Kárpát-medencében felkutassa és népszerûsítse a magyarok által létrehozott értékeket, annak érdekében, hogy a magyarságról alkotott kép kedvezõen alakuljon a nagyvilágban. Tisztelettel kérem azokat a világszerte élõ jómódú, népünk sorsát szívükön viselõ magyarokat, szervezeteket, egyesületeket, hogy, ha támogatni kívánják a rovatunkban megjelenõ magyar értékeket, kezdeményezéseket, szíveskedjenek jelezni a következõ elérhetõségeken:

E-mail: tarics.p@freemail.hu Mobil: 00-36-30-499-6362. 

Megindult a Duna Televízió

Autonómia csatornája

Budapest.

Április közepén megkezdte működését a Duna Televízió Autonómia csatornája. A névadásból kitűnik: az új csatorna rendeltetése mindenekelõtt az, hogy felvállalja a Magyarországtól elszakított nemzetrészek magyarságának autonómia-törekvéseit, és minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatot sugározzon a határon túli magyarok életérõl. 1992-ben, amikor a Magyarok III. Világtalálkozóján a Duna Televízió gondolata megszületett, a határon túli magyarok, mint Hazát a magasban látták az új mûholdas csatornában. Az elõrejelzések szerint a Húsvét vasárnapján megindult új csatornáról is hasonlóan gondolkodnak a Kárpát-medencében élõ, a Nyugat-Európában és a tengerentúlon élõ magyarok egyaránt. Az új csatorna, melynek műsor-fõigazgatója Balogh Júlia lett, napi nyolcórás műsoridõvel indul, melyet megismételnek.

Tõkés László az Európa Parlamentben

Erdély-Brüsszel.

Tõkés László királyhágómelléki református püspök – egy erdélyi magyar civil szervezeteket, egyházi vezetõket és politikusokat egybetömörítõ küldöttség élén – a közelmúltban Brüsszelben tárgyalt, ahol az Európai Bizottság illetékes tisztségviselõivel, valamint az unió bõvítésével foglalkozó európai parlamenti képviselõkkel tárgyalt. A küldöttség az önkormányzatiság és a szubszidiaritás, a magyar nyelvû felsõoktatás, valamint az államosított egyházi ingatlanok ügyét állította reflektorfénybe a tárgyalásokon. Tõkés sikeresnek értékelte a megbeszéléseket, melyeket azért tartott fontosnak, mert Magyarország uniós csatlakozásával az erdélyi magyarságnak egészen új lehetõségei nyíltak az érdekérvényesítésre.

„Mit kíván a székely nemzet?”

Székelyudvarhely. Március 15-én rendhagyó módon emlékeztek Székelyudvarhelyen az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 158. évfordulójára. Amellett, hogy méltatták és felelevenítették Petõfi, Jókai, Vasvári, Táncsics érdemeit, székely nagygyûlést tartottak Székelyudvarhely fõterén. A nagygyûlés célja az volt, hogy a székelység kinyilvánítsa szándékát a székely nemzet és a székely autonómia megvalósítására. Mit kíván a székely nemzet? címmel kidolgozták és felolvasták a székelyek kívánalmait 12 pontban, amelyben hangsúlyosan van jelen a székely autonómia kikiáltása, valamint az önálló székely nemzet létrehozása.

Egyetemi kar indul a Délvidéken

Szabadka.

2006 szeptemberében 30 diákkal indul az elsõ magyar nyelvû egyetemi kar a Délvidéken. Az elképzelések szerint a szabadkai tanítóképzõ lesz az alapja a délvidéki anyanyelvû akadémiai intézménynek. Jelenleg az újvidéki egyetemen tanuló diákok csupán hat százaléka magyar anyanyelvû, holott a magyar lakosság számaránya a tartományban 14 százalék. Ezért van szükség a magyar nyelvû felsõoktatás gyors és színvonalas megszervezésére, és a szabadkai tanítóképzõ egyetemi kar megindítására. Újvidéken jelenleg három szakot, a pszichológiát, a pedagógiát és a szociológiát hallgatják magyarul a diákok. A Vajdasági Magyar Egyetem megalapítása hosszú folyamat lesz, de az alappillére, a szabadkai tanítóképzõ kar ügye már jó úton halad. A végsõ cél természetesen az önálló magyar egyetem létrehozása, amely a vajdasági magyarok otthonmaradása és magyar nemzeti közösségük önfenntartása szempontjából meghatározó jelentõségû.

Népszerű magyartanfolyam románoknak

Erdély.

Túljelentkezés van a román nyelvtanfolyamokon a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. A magyarul tanulni vágyó románok közül mintegy hetvenen jelezték részvételi szándékukat, néhányan felelõs tisztségeket töltenek be állami cégek élén vagy hivatalokban. A nagy érdeklõdés annak tulajdonítható, hogy a Sepsiszentgyörgyön élõ és dolgozó románok közül sokan úgy érzik, szakmai és emberi kapcsolataik javára válik, ha megismerik a magyar nyelvet. Ez természetesen igaz, hiszen a Székelyföldön élõ hivatalnokok számára sok esetben egzisztenciális kérdés lehet a magyar nyelv ismerete. Ezt a románok egy része tudatosította.

Rákóczi-szobrot emeltek a Felvidéken

Kassa. II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai földi maradványai hazahozatalának és újratemetésének 100., valamint a nagyságos nagyfejedelem születésének 330. évfordulója tiszteletére a felvidéki városban „Rákóczi Kassán 1906-2006” címmel nemzetközi rendezvénysorozatot szerveznek. Ennek elsõ állomása volt április elején a kassai Rákóczi-szobor felállítása. Az életnagyságú emlékmûvet – a magyar állam adományát, Gyõrfi Sándor karcagi szobrászmûvész alkotását – a Hóhérbástya udvarán, azaz a Rodostói ház elõtt helyezték el. A ház festõi környezete méltó hely a szobor számára. Érdekesség, hogy az udvar szûk bejárata miatt a szobrot helikopterrel szállították a helyszínre, és fentrõl leeresztve tették helyére az emlékmûvet.

A Monostori erõd a Világörökség része lesz

Komárom.

Közép-Európa legnagyobb újkori erõdje, a komáromi Monostori erõd a világörökség nyilvánításra pályázik. Szlovákia és Magyarország közlekedési minisztere a közelmúltban, a Monostori erõdben szándéknyilatkozatot írt alá egy közös projekt 2007-ig történõ elkészítésérõl, melynek megvalósításával a komáromi erõdrendszer 2008-ban felkerülhet az UNESCO Világörökség-listájára. Az erõdöt 1945-tõl a szovjet hadsereg használta lõszerraktárként. A kilencvenes évek elején, miután a szovjetek kivonultak az országból, az erõd katonai szerepe megszûnt. Az eddigi rekonstrukció során, a mintegy 70 hektárnyi területen található erõd néhány része megújult, a teljes felújítás mintegy 20 milliárd forintba kerül. Az erõdöt évente mintegy 120-130 ezren keresik fel. A Monostori erõd együtt pályázik a szlovákokkal, hiszen a komáromi erõdrendszer egy része az 1945-ben kettévágott Komárom északi felén, a Duna bal partján terül el, amely Szlovákiához tartozik. Kuriózumnak számít, hogy 2005-ben döntés született arról: az Európai Unió Szimfonikus Zenekarának székhelye Komáromban lesz.

Budavári Mosolynapok

Budapest.

Májusban a Magyar Kultúra Alapítvány budai székházában ismét megrendezik a Budavári Mosolynapokat, melynek idei rendhagyó eleme, hogy egy felvidéki magyar diákszínjátszó-csoport elõadását tekinthetik meg az érdeklõdõk. Az ekeli (Felvidék) Hetényi János Magyar Tanítási Nyelvű Általános Iskola színjátszó csoportja az iskola névadójának, a község neves szülöttjének, Hetényi Jánosnak Sarolta és Adalbert címû egyfelvonásos színdarabját adja elõ, amely Kr. sz. 995 és 997 között játszódik Magdeburgban és Magyarországon. Hetényi János (1786-1853) református lelkész a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, művei az Országos Széchényi Könyvtárban, valamint a Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtárban találhatók.

Kísérleti kompjárat a Balatonon

Fonyód-Badacsony.

Kísérleti jelleggel indult el a komp most elõször Fonyód és Badacsony között. A Balatoni Hajózási Rt. a közelmúltban készítette el a második balatoni kompátkelõ tanulmányt. A tervek szerint 2009-tõl már komp közlekedik a tó nyugati részén is. Ehhez európai forrásokat is igénybe vesznek. Ez a komp elsõként teszi meg a Fonyód és Badacsony között lévõ öt és fél kilométer hosszú távolságot. A tervezett kompjárat jelentõsen lerövidíti a menetidõt a Balaton két partján fekvõ település között. A hagyományos körülmények között 80-100 perc alatt megtehetõ út 18 percre csökkenhet. 2009-tõl tehát – a Tihany és Szántód között közlekedõ komp mellett – Fonyód és Badacsony is könnyen elérhetõ lesz komppal.