|
A
Panoráma Világklub vendége lesz az izraeli Új Kelet címû napilap fõszerkesztõje Dán
Ofry: „a történelem volt a társszerzőm”
Dán
Ofry május végén Magyarországra látogat, ahol a Panoráma Világklub vendégeként
május 25-én 17 órától a Magyar Kultúra Alapítvány székházában
közönségtalálkozót tart. A
neves író, újságíró, közéleti személyiség héber, magyar és angol nyelvû
elõadásaival rendkívül keresett elõadó Izrael-szerte, de fellépése Amerikában,
Magyarországon és a világ más részein is táblás házakat vonz. Lapjáról,
az Új Keletrõl Dán Ofry kérdésünkre elmondta: – A
világon ma óvatos becslés szerint több mint 9500 napilap jelenik meg. Ebbõl
talán egy tucat sincs Izraelben. A kevesek között van azonban az eredetileg
1918. december 19-én Kolozsvárott megindult Új Kelet, amelyet 1940-ben a
fasiszta magyar hatóságok betiltottak, de nyolc esztendõvel késõbb az újság
ismét életre kelt Tel-Avivban. És a csoda, mert a sajtópiac dzsungelkörülményeit
figyelembe véve ez valóban csodának tekinthetõ, ez az újság 1948. augusztus
11-e óta megszakítás nélkül, a mai napig a hét valamennyi napján megjelenik
Izraelben, szombat és ünnepnapok kivételével. Dán
Ofry rámutatott, hogy idõközben, az eltelt 58 esztendõ alatt több mint harminc
napilap szûnt meg Izraelben. Valamennyi kapu- és lapzárás oka az elégtelen
anyagi háttérrel magyarázható. –
Néha, amikor rákérdeznek az Új Keletre és félig jóakaratú, félig ironikus
hangon érdeklõdnek, hogy hát még megjelenik-e a lapunk, válaszomat mindig egy
angol kifejezéssel toldom meg: igen, az Új Kelet, amely 58 évvel ezelõtt indult
útjára Tel-Avivban, „is still running.” Az Új Kelet még mindig fut, még mindig
pályán van az egyébként távolról sem szentimentális izraeli sajtópiacon –
folytatta a fõszerkesztõ. Az
Új Kelet, amely eredetileg Erdélyben, dr. Marton Ernõ és Schön Dezsõ irányítása
alatt indult, több mint 22 éven át szolgálta olvasótáborát, a betiltása utáni
nyolcesztendõs kényszerszünet után újjászületett az akkor még mindössze néhány
hónapos zsidó államban, és azóta megszakítás nélkül, rendszeresen megjelenik
napilapként. – Ez
az egyetlen magyar nyelvû napilap az egész világon, a Kárpát-medencén kívül –
folytatta Dán Ofry. – Úgy is mondhatnám, hogy az Új Kelet a par excellence
magyar zsidó New York Times. Lapunk eljut Izraelben az ország északi csücskétõl
a legdélibb Éjlátig. Olvasóink megtalálhatók Magyarország négy sarkában és a
szomszédos államokban is, ahol magyar nyelven beszélõ és olvasó Izrael-hívek
vannak. És eljut az Új Kelet a szélrózsa négy irányába az öt kontinensen.
Jelentõs tábora és hûséges olvasói vannak az újságnak Bécsben, német
városokban, Franciaországban, Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában,
Dél-Amerikában és a távoli Ausztráliában, hogy csak a nagy Új Kelet gócpontokat
említsem.
–
Kaptam egyszer egy levelet Alaszkából is, az ottani amerikai bázis
vallásügyekkel megbízott tisztje írta. Levelében megemlítette, hogy számára
ünnep, valahányszor megkapja az újságot. Önmagáról pedig felfedte, hogy az édesapja kántor volt Sátoraljaújhelyen, és
jóllehet fiatalon került Amerikába, angolul is talán már jobban tud mint
magyarul, de az Új Kelet lelki szükséglet a jeges Alaszkában. De egy
sokkal közelebbi példával is él a fõszerkesztõ. Kapott egy email-üzenetet
Ungvárról, Huber Bélától, a Kárpátaljai Magyar Zsidók egyesülete elnökétõl, aki
levelében azt írta: „A Kárpátaljai Magyar Zsidók Egyesülete nevében szeretném
megköszönni önnek, hogy lapjukban bemutatta egyesületünket az izraeli magyar
zsidó olvasóközönségnek. Jó, ha tudják, hogy maradtunk itt még egynéhányan a
végeken. Az önök újságja az egyetlen élõ kapocs, mely összeköti Izraelt az itt
rekedtekkel, és kézrõl kézre jár Kárpátalján, Ungvártól Rahóig, minden példány.
Belõle kapjuk meg azt a szellemi táplálékot, amit nem képes megadni sem az
ukrán, sem a magyar sajtó. Segít megõrizni hagyományainkat, elmerülni a
múltban. Bizakodva nézni a jövõbe...”
–
Évtizedekkel ezelõtt kerültem az Új Kelethez Tel-Avivban, fiatal egyetemi
hallgatóként – említi önmagáról Dán Ofry. – Aztán a héber sajtó vizeire eveztem
át, és kerek két évtizeden át héberül, a Biblia nyelvén írtam és szerkesztettem
napilapot, esti bulvárlapot. Aztán, ahogy felejthetetlen barátom és kollégám,
Kishont Ferenc, héber nevén Efrájim Kishon mondotta volt, egy jácintszagú
reggelen elhatároztam, hogy vissza a gyökerekhez! Visszatértem a szakmai alma
materhez, az Új Kelethez. Ennek már több mint tíz esztendeje. Azóta én állok a nagy
lapokhoz viszonyítva szerény méretû stábbal, de annál nagyobb lelkesedéssel és
küldetéstudattal dolgozó szerkesztõség élén. Mint
Dán Ofry megemlíti, valamennyien, akik részt vesznek az újság készítésében,
hivatástudattól eltöltve végzik feladatukat.
– Új
Keletet szerkeszteni a XXI. században magyarul, Tel-Avivban, akár
zsurnalisztikai bûvészmutatványnak is beillene - folytatja a fõszerkesztõ. - A
kapcsolat az olvasókkal, a kölcsönös ragaszkodás, ez a mai Új Kelet tehetséges
gárdájának titkos fegyvere, kifogyhatatlan hajtóereje. Új Keletet készíteni a
XXI. században magyarul, a héber nyelvû Izraelben, ez több mint szakmai
kihívás. Ez maga a küldetés!
|
|
Dán
Ofry író, lapszerkesztõ, elõadó, az izraeli magyar származású zsidóság
kiemelkedõ személyisége. Budapesten született, ahol a Szent István Gimnáziumban
érettségizett, majd Izraelben, a Jeruzsálemi Héber Egyetem társadalomtudományi
karán szerzett diplomát. Az Izraelben megjelenõ Új Kelet, a Kárpát-medencén
kívül az egész világon egyetlen magyar nyelvû napilap fõszerkesztõje és a Kol
Jiszráél rádióállomás magyar nyelvû adásainak politikai hírmagyarázója. A
Jediot Áchronot, a legnagyobb példányszámú héber napilap belsõ munkatársa és
gazdasági rovatának szerkesztõje volt 18 éven át. A Hitáchdut Olé Hungária, a
magyar nyelvterületrõl származó bevándorlók szervezetének elnökségi tagja.
Dán
Ofry egy emlékezetes esetet is felelevenít:

o
Izrael gyõzelmes hat napja címmel 1967-ben Dán Ofry írta a világ elsõ
riportkönyvét a hatnapos háborúról. Ez a könyve hat kiadásban (Izraelben,
Amerikában és Magyarországon) jelent meg.
o
Egy évszázad tanúja címmel Dán Ofry dolgozta fel könyv alakban dr. Hermann
Dezsõ izraeli sztárügyvéd életrajzát. A kötet középpontjában Kasztner Rezsõ
vitatott életmentõ küldetésének és Kurt Becher SS-ezredessel való
együttmûködésének drámai leírása olvasható. A bergen-belseni Kasztner-vonat
történetének hátterében a szerzõ rávilágít a magyarországi zsidóktól elrabolt
„aranybõröndök” sorsára is és utal az „Aranyvonat”, a magyarországi zsidóságtól
elrabolt többmilliárd értékû kincsek eltûnésének rejtélyére is. 







