|
Hatalmas
közönségsiker a Panoráma Világklub rendezvényein Szeleczky
Zita is hazatért a Budai Várba A
Panoráma Világklub legutóbbi két rendezvényén is színes, tartalmas programok
várták a látogatókat. A Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában a
szépszámú közönség megismerkedhetett Pityuval, a világ legkisebb artistájával,
hallhatta a nemzetközi sikereket halmozó Cantemus leánykórus elõadását,
élvezhette Bokor Tünde gyönyörû népdalait és a Kolompos együttes színes népi
muzsikáját, megcsodálhatta a Szeleczky Zita életét, s az erdélyi származású
Jakab György fa- és csontfaragásait bemutató kiállítást. A publikum figyelmébe
ajánlották a Médiamix Kiadó új könyveit, amelyek a magyar történelembõl, a
nyugati emigráció történetébõl és a mai magyar fiatalok külföldi életébõl
mutatnak be érdekes szemelvényeket. Az emigráció hazatér címmel megismerhettük
az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából tartandó
rendezvénysorozat programját, s a vendégfórum során számos érdekes személy
mutatkozott be a közönségnek.
Szép
dalok,
A
Világklub február végi rendezvénye a nagysikerû nyíregyházi Cantemus gyermekkórus
gyönyörû elõadásával kezdõdött. A Kodály Zoltán Általános Iskola leánykara –
mint nemrégiben mi is beszámoltunk róla – legutóbb Európa legrangosabb
kórusversenyén, az olaszországi Arezzóban nyerte el a nagydíjat. Szabó Dénes
Liszt- és Kossuth-díjas karnagy tanítványai az elmúlt harminc év alatt 43
nemzetközi elsõ díjat, ezen belül hat kórusolimpiát nyertek. A fiatalok ezúttal
nem színpadon adták elõ a mûsorukat, hanem a termet körbeállva, egészen egyedi
hangzást adtak elõadásuknak. A több részletben bemutatott mûsorukban Bartók-,
Bárdos- és Kocsár Miklós-darabokat, -feldolgozásokat adtak elõ, és valósággal
elbûvölték a Budai Vár közönségét.
Ezután
dr. Tanka László, a Panoráma magazint is megjelentetõ Médiamix Kiadó vezetõje
mutatta be három új kötetüket, amellyel az általuk gondozott könyvek száma
immár tizennégyre növekedett. Az új könyvek ismertetésében Szíki Károly
színmûvész is közremûködött. Elõször
Bakó Elemér Egy élet a magyarságért címû memoárját mutatták be a közönségnek.
Az amerikai magyar kulturális élet meghatározó személyiségeként számon tartott
Bakó Elemér 1951-tõl élt az Egyesült Államokban. Washingtonban, a Kongresszusi
Könyvtárban kapott állást. Az ott töltött 30 éve alatt a könyvtár magyar
gyûjteménye 30 ezer darabról 150 ezer kötetre növekedett, a finn gyûjtemény
pedig 20 ezer kötetrõl 130 ezerre. Munkájáért megkapta Finnország legmagasabb
állami kitüntetését, ám szülõhazája hivatalosan sohasem ismerte el a
tevékenységét. A kiváló kulturális szervezõ, költõ, irodalmár emlékiratait
özvegye rendezte sajtó alá. Az
egyik legsikeresebb New York-i magyar üzleti és közéleti karrier Livia Sylva
nevéhez fûzõdik. A közismert üzletasszony ezúttal édesapja, az egykori
közkedvelt kolozsvári író-újságíró, Herczeg Ernõ Szarajevótól Genfig címû, az
I. világháború történetét, elõ- és utóéletét elemzõ munkájának emlékkiadásáról
gondoskodott. A sors különlegessége, hogy Herczeg Ernõ az 1956-os forradalom
alatt Budapesten, egy golyótól találva lelte halálát. Lánya 1945 után került
Amerikába, ahol az illatszeriparban ért el kiemelkedõ sikereket, s karitatív
munkája révén nyerte el a nagyvilág megbecsülését. A
harmadik bemutatott könyv Muhi Mária Turistavízum címû anyaga. Hõse, Mari
huszonéves lány, aki elindul szerencsét próbálni Amerikába. Az ottani
bébiszitterek, takarítók stb. életérõl, nehézségeirõl, a nagy átverésekrõl ír
élvezetes stílusban, megszívlelendõ tapasztalatokat. Ezután
bemutatták Ernszt Katalin elõadómûvész vadonatúj videoklipjét. A népszerû
énekesnõ az Ott, ahol zúg a négy folyó címû dalt adta elõ a Rajkó zenekar
hangszerelésében, szép felvételen – nagy sikerrel. Ezzel a klippel ajánlják
Magyarországot az ausztráloknak, ahol az Ernszt Katalin, Nemere László
mûvészházaspár több évig élt. A
világklub vendégfórumán bemutatták Pityut, a világ legkisebb – 65 cm „magas” –
artistáját. A világhírû mûvész Tóth Sándorral, az Amerikából 30 év után
hazatelepült egykori clevelandi rádióssal érkezett, aki jelenleg a hajdúnánási
kemping üzemeltetõje. Pityu régi artistacsaládból származó univerzális mûvész,
aki már hároméves korában kézen állt, de a bohócmûsor mellett egyensúlyozásban,
késdobálásban is jeleskedik, és nemrégiben jött haza angliai
vendégszereplésérõl.
Szintén
megismerkedhettünk Topolánszky
Ádámmal, aki 1974-ben került Amerikába, ahol a Columbia Egyetemen szerzett
mesterfokozatot. 1988-98-ig Washingtonban, az amerikai kormánynál
protokollszakértõként és kereskedelmi tanácsosként dolgozott, majd 1998-ban
hazatelepült Budapestre, ahol elõbb az amerikai nagykövetség kereskedelmi
referense volt, majd lobbicéget alapított Pesten és Brüsszelben. A
több évtizedes dél-afrikai tartózkodás után hazatért Zsitvai József azt
ecsetelte: honfitársaival kemény munka árán érték el azt, hogy ne
menekülteknek, hanem kiváló szakembernek tekintsék õket. Dreisziger
Zsuzsa, a Magyarságszolgálati Iroda vezetõje az 1956-os forradalom és
szabadságharc 50. évfordulója alkalmából tartandó nagyszabású rendezvénysorozat
– Az emigráció hazatér – programját ismertette. Ezután
Schmidt Józsefné, Marika, Berkenye község polgármestere mutatta be a
nyugat-nógrádi település faluszövetkezetét, ahol 35 hektáron termesztenek
biogyümöl- csöket,
amelyek 92 százalékát külföldön értékesítik. A községben lévõ Szent Anna panzió
és étterem a Börzsöny hegység lábánál, festõi szépségû környezetben várja
vendégeit. Végül a Világklub közönsége megkóstolhatta a berkenyeiek ízletes
termékeit.
A
muzsika és a forradalom
Az
áprilisi Világklub kezdeteként Gyurkovics Tibor, Kossuth-díjas költõ nyitotta
meg a legendás színésznõ, Szeleczky Zita életérõl és munkásságáról szóló
emlékkiállítást. A neves szónok kiemelte, hogy évszázadonként csak egy-két
ilyen kiváló színésznõ születik. Szeleczky Zita ünnepelt mûvészként, 1945-ben hagyta
el hazánkat, és Argentínában letelepedve, a nyugati emigráció
misszionáriusaként hirdette a magyar nyelv, irodalom, kultúra szépségét,
értékeit. A közönség a színésznõ pályafutását bemutató képek, újságcikkek
mellett korabeli felvételrõl hallhatta Szeleczky Zita hangját.
A
folytatásban Dávid Viktória gospel-énekesnõ
és Gazsi Ferenc, a VOSZ elnökségi tagja köszöntötte a szépszámú érdeklõdõt,
majd az erdélyi Bokor Tünde énekesnõ adott elõ gyönyörû székely népdalokat.
Ezzel azonban nem ért véget a tiszta forrásból eredõ magyar muzsika élvezete. A
jó hangulatról a Kolompos együttes gondoskodott, amely vidám zenével kívánja
megszerettetni a népi muzsikát a gyerekekkel és a felnõttekkel. A zenekar évi
400-450 elõadáson mutatja be mûsorát, és a nyaranta zajló családi táboraik is
népszerûek. Ezután
az Amerikában élõ üzletember, Bánkuty Géza, az 1956-os forradalom és
szabadságharc 50. évfordulója alkalmából rendezendõ programsorozat – Az
emigráció hazatér – elõkészületeirõl számolt be a hallgatóságnak. Mint elmondta,
szeretnék bemutatni, hogy ‘56 mit jelent a magyarságnak, és az ‘56-os
emigránsok mit tettek le a nemzet asztalára a gazdaságban, a kultúrában, a
sportban és a demokráciáért vívott küzdelemben. Bánkuty
Géza az október 18-28-a között sorra kerülõ 14 rendezvény közül külön kiemelte
azt, amikor iskolás fiatalokkal találkoznak az emigránsok. „Olyan
eseménysorozatot rendezünk, amelyre az '56-osok büszkék lehetnek, és a fiatalok
is büszkén emlékezhetnek arra, hogy a szüleik, nagyszüleik 1956-ban a magyar szabadságért
harcoltak!” – emelte ki az egykori Széna téri szabadságharcos. Sinkovits
Gyula, az 56-os Szövetség országos elnöke és Lányi Zsolt kisgazda politikus is
megerõsítette, hogy az 50. évfordulót emlékezetes programokkal kell
megünnepelni. A
folytatásban Nagy Sándor, a 17. Bécs-Budapest szupermaratoni futás fõszervezõje
ismertette az ötnapos versenyt, amely az 1956-os rendezvényekhez is
kapcsolódik. Közkívánatra
ismét levetítették Ernszt Katalin videoklipjét, amelyen az énekesnõ az Ott,
ahol zúg a négy folyó címû népszerû dalt adja elõ, szép magyar tájak képeivel.
Balogh
Sándor, New York-i romapolitikus elmondta, hogy harmadízben érkezett
Magyarországra a parlamenti választások ellenõrzésére. Ezután köszöntötték Bodó
Sándor festõmûvészt, akinek 150 festményét állították ki a Hadtörténeti
Múzeumban, ahová a mûvész személyesen is meghívott mindenkit. A
folytatásban, Búvárkalandok bibliai vizeken címmel ismertette az Izraelbõl
hazatért Csomós Róbert izgalmas könyvét Tölgyessy Lívia, aki az író köteteit
gondozza. Ezután
Tarics Péter író, újságíró, elõadómûvész mutatta be felvidéki vendégeit,
Kossányi Katalint, az egykori neves komáromszentpéteri költõ, Kossányi József
lányát, valamint Kovács Hortenziát, aki az ekeli Hetényi János Általános Iskola
irodalmi színpadát vezeti, amely a Budavári Mosolynapok keretében mutatja be az
iskola névadójának Sarolta és Adalbert címû színdarabját. Szintén köszöntötték
Oláh György matematikatanárt, aki évtizedek óta sokat tesz az egyetemes magyar
gondolkodásért. Végül
Jakab György, Pomázon élõ, erdélyi származású fa- és csontfaragó mûvésznek a
Magyar Kultúra Alapítvány székházában látható kiállítását ajánlotta a közönség
figyelmébe Jánosi András reneszánsz mûvész, aki már a program elején, a
Szeleczky Zita-emlékkiállítás megnyitóján is közremûködött. Az est hátralévõ részében a bajai Sümegi és Fia pincészet különleges boraival ismerkedhetett meg a publikum. B. R.
|
|
A
Világklub házigazdái, Dávid Viktória gospelénekes és Gazsi Ferenc köszöntötték
az Amerikából néhány éve hazatelepült Bodó Sándor festõmûvészt, aki 85.
születésnapja alkalmából nemrégiben aranyérmet vehetett át a Hadtörténeti
Múzeumban.
A
folytatásban bemutatták Várallyay Gyulát, aki 1956-ban a mûegyetem diákjaként,
mint nemzetõr vett részt a forradalomban, majd nyugatra menekülése után az
Egyesült Államokban, a Harvard Egyetemen szerzett diplomát, és a MEFESZ
elnökévé választották. 1973-tól Washingtonban a Világbank munkatársa, 2002-es
nyugdíjba vonulása óta a bank tanácsadója.




