|
Kárpát-medencei
magyar körkép
„A
magyar nemzet egy és oszthatatlan” – ez a mottója az Amarican Hungarian
Panoráma világmagazin Kárpát-medencei magyar körkép című rovatának. A rovat
célja, hogy a Kárpát-medencében felkutassa és népszerűsítse a magyarok által létrehozott
értékeket, annak érdekében, hogy a magyarságról alkotott kép kedvezően
alakuljon a nagyvilágban. Tisztelettel kérem azokat a világszerte élő jómódú,
népünk sorsát szívükön viselő magyarokat, szervezeteket, egyesületeket, hogy,
ha támogatni kívánják a rovatunkban megjelenő magyar értékeket,
kezdeményezéseket, szíveskedjenek jelezni a következő elérhetőségeken: E-mail:
tarics.p@freemail.hu Mobil: 00-36-30-499-6362.
A
magyarság legnagyobb összejövetele Csíksomlyó.
Csaknem egymillió magyar ember vett részt az idei búcsún. Csíksomlyón a
búcsújárás 1567. pünkösd szombatján kezdődött, amikor István gyergyóújfalusi
pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor május 15-én a székelyek a
Hargita Tolvajos-tetőjén – ott, ahol a hármas kereszt áll – legyőzték János
Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorsba taszította, és
hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. 2006-ban a több százezer egy
szándékú, egy akaratú ember méltóságteljes vonulásának látványa mélyen megható
érzéseket ébresztett az emberben. Nem lehetett megilletődöttség és meghatottság
nélkül nézni. Különösen, ha az ember magyar. Mára már a csíksomlyói pünkösdi
búcsú nemcsak a katolikusok búcsújáró helye, hanem egész magyar nemzetünké. Az
idén a világ számos vidékéről, többek között Kanadából is sok magyar vett részt
a búcsún. Most is a fülünkben cseng a csíksomlyói korparancs: „Mi, akik a
csíksomlyói Boldogasszony Szűz Mária lábaihoz járulunk, hisszük, hogy van dicső
magyar eljövendő. És, ha már nem lesz sehol nyugovás e világban, tudjuk: a
csíksomlyói Szűzanya akkor is hazavárja gyermekeit.” Az
év múzeuma Ópusztaszer.
Látogatóbarát kiállításaiért és rendezvényeiért az Ópusztaszeri Nemzeti
Történeti Emlékparkot választották az Év Múzeumának. Az elmúlt tíz esztendő során
mintegy 3,5 millió látogatót fogadó emlékpark az egyetemes magyar kultúra
szerves része. Az Év Múzeuma díjat jelképező emléktáblát Nagy László igazgató
avatta fel a Feszty-körképnek is helyet adó rotunda előcsarnokában. Az ország
közel nyolcszáz múzeumi intézménye közül 18 pályázott az elismerésre, közülük
választotta ki a szakmai zsűri a parkot. Trianon-megemlékezések
A
honfoglalásról – tudományosan
Felvidék.
Május végén „Kik vagyunk, honnan jöttünk?” címmel nemzetközi
honfoglalás-konferenciát tartották a Felvidéken, melynek előadói voltak: dr.
Kiszely István antropológus-professzor, Hankó Ildikó antropológus, Szakács
Gábor rovásírás-kutató, valamint Friedrich Klára rovásírás-kutató és -oktató.
Tudományos – ugyanakkor az egyszerű ember számára teljesen érthető – előadások
hangzottak el az előadók tolmácsolásában a magyarok őstörténetéről, eredetéről,
a honfoglalásról, valamint a magyar rovásírás történetéről és mai
alkalmazásáról. Önismeretünk mélyítése és magyarságtudatunk erősítése
szempontjából (is) rendkívül fontosak voltak ezek az előadások, hiszen igaz a
mondás: múltat be kell vallani, de az csak akkor a miénk, ha ismerjük.
Ezeréves
magyar-ukrán kapcsolatok Kijev-Budapest.
„Az ugorok a ma Magyar hegynek nevezett kijevi hegy alatt vonultak és a Dnyeper
partján ütöttek tábort.” Ez a Hodinka Antal fordításában magyarul is ismertté
vált Nesztor-idézet a mottója annak a kétnyelvű kiadványnak, amely a napokban
jelent meg Kijevben az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének
gondozásában. A könyv az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szervezésében
megrendezett 2005-ös első magyar-ukrán történelmi konferencia anyagait
tartalmazza. A könyv bemutatójára Kijevben és Budapesten került sor.
60
éves a Bartók Béla Zeneiskola Kárpátalja-Nagyszőlős.
Május végén nagyszabású gálahangversenyre került sor Nagyszőlősön a Bartók Béla
Zeneiskola fennállásának 60. évfordulója tiszteletére, melynek repertoárján a
zeneiskola növendékei és tanárai előadásában Bartók Béla, Beethoven, Verdi,
valamint ukrán zeneszerzők művei szerepeltek. A koncertet megnyitó Viktor
Maruska intézményigazgató tisztelettel adózott a 372 növendéket számláló
zeneiskola névadója, a 125 éve született világhírű magyar zeneszerző
zongoraművészi, karmesteri, zenepedagógiai, valamint népdalgyűjtő tevékenysége
előtt.
Budavári
Mosolynapok Budapest.
Az idei nyár előestéjeként egyhónapos – az egyetemes magyar értékeket felmutató
– kulturális fesztiválra került sor a Magyar Kultúra Alapítvány székházában,
amely a XIII. Budavári Mosolynapok névre hallgatott. A műsorra a műfaji
sokoldalúság és a magas színvonal volt jellemző. Fényképkiállítás keretében
megismerhettük a Kárpát-medence vármegyeházait és városházait, szemtanúi
lehettünk ifjú alkotók ötvös-remekeinek, rajzainak, illetve jurta, kézműves
bemutatónak és vásárnak, valamint a Felvidéki Népviseleti Babakiállításnak.
Részt vehettünk az árvízkárosultak javára rendezett jótékonysági vásáron, és az
ekeli diákszínjátszók ősbemutatóján, ők Hetényi János Sarolta és Adalbert című
egyfelvonásos színdarabját mutatták be. Műsoron volt továbbá kézműves
játszóház, jótékonysági est a Nagyváradi ‘56-os emlékmű és emlékszoba
felállítása javára Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök
részvételével, és volt krónikás zenede, könyvbemutató, szabadtéri koncert.
Hazahozták
a sárospataki könyveket Budapest.
Hatvan év után ismét magyar kézbe került a sárospataki könyvtár nagy értékű
gyűjteménye. A könyvek a MALÉV menetrendszerű moszkvai járatával érkeztek
Budapestre. A könyvgyűjtemény a második világháború óta Nyizsnij Novgorod város
könyvtárában volt elhelyezve. A sárospataki református könyvtár legértékesebb
darabjai hatvan éve kerültek a Szovjetunióba, de csak 1989 után indultak el a
tárgyalások a visszaszolgáltatásukról. Az erről szóló orosz törvényt 2006.
januárjában fogadta el az orosz törvényhozás. A sors fintora, hogy a magyar
állam több mint 80 millió forintot fizetett a könyvekért… A könyveket a
budapesti Országos Széchényi Könyvtárban tartották megfigyelés, illetve
restaurálás alatt, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki.
Ez
itt a vértanúk vére Révkomárom.
A felvidéki Révkomáromban kezdetét vette az 1956-os magyar forradalom és
szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére szervezett országos
rendezvénysorozat, a Széchenyi István Polgári Társulás szervezésében. Az
ünnepélyes nyitórendezvényen dr. Jobbágyi Gábor jogászprofesszor, a budapesti
Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott rendhagyó előadást. Nemcsak 1956
eseményeit elevenítette fel, hanem mindenekelőtt a megtorlás lényegi elemeit
tárta fel. Jobbágyi a polgári jog művelője, s egyike azon Magyarországon élő
fehér hollóknak, akik beleásták magukat az 1956 és 1963 közötti koncepciós
büntetőperek irataiba. Erről könyvet is írt, „Ez itt a vértanúk vére” címmel,
amely nagy sikert aratott Magyarországon. A mintegy 300-tagú hallgatóság előtt
tartott felvidéki tudományos-népszerűsítő előadásában elsősorban a könyvében
szereplő perekről beszélt.
Ismerd
meg, Világ, a magyar tehetséget! Kárpát-medence.
Befejeződtek a tavasszal meghirdetett Kárpát-medencei tehetségkutató verseny
határon túli középdöntői. Az „Ismerd meg, Világ, a magyar tehetséget!” című
versenyre mintegy félezren jelentkeztek, tehát óriási volt az érdeklődés. A
középdöntők a kárpátaljai Beregszászon, az erdélyi Gyergyószentmiklóson, a
felvidéki Révkomáromban, valamint a vajdasági Szabadkán valósultak meg. A
legaktívabbak a kárpátaljai és az erdélyi fiatalok voltak, hiszen mindkét
határon túli vidékről mintegy háromszáz 6-16 éves tehetséges magyar gyerek
jelentkezett. A döntőre 2006 szeptemberében kerül sor Budapesten.
|
|
Tarics
Péter rovata






