Kárpát-medencei magyar körkép

Tarics Péter rovata

„A magyar nemzet egy és oszthatatlan” – ez a mottója az Amarican Hungarian Panoráma világmagazin Kárpát-medencei magyar körkép című rovatának. A rovat célja, hogy a Kárpát-medencében felkutassa és népszerűsítse a magyarok által létrehozott értékeket, annak érdekében, hogy a magyarságról alkotott kép kedvezően alakuljon a nagyvilágban. Tisztelettel kérem azokat a világszerte élő jómódú, népünk sorsát szívükön viselő magyarokat, szervezeteket, egyesületeket, hogy, ha támogatni kívánják a rovatunkban megjelenő magyar értékeket, kezdeményezéseket, szíveskedjenek jelezni a következő elérhetőségeken:

E-mail: tarics.p@freemail.hu Mobil: 00-36-30-499-6362.

 

 

 

 

A magyarság legnagyobb összejövetele

 

Csíksomlyó. Csaknem egymillió magyar ember vett részt az idei búcsún. Csíksomlyón a búcsújárás 1567. pünkösd szombatján kezdődött, amikor István gyergyóújfalusi pap hálaadó körmenetet vezetett ide azért, mert akkor május 15-én a székelyek a Hargita Tolvajos-tetőjén – ott, ahol a hármas kereszt áll – legyőzték János Zsigmond fejedelem seregét, aki a székelyeket jobbágysorsba taszította, és hitük elhagyására akarta őket kényszeríteni. 2006-ban a több százezer egy szándékú, egy akaratú ember méltóságteljes vonulásának látványa mélyen megható érzéseket ébresztett az emberben. Nem lehetett megilletődöttség és meghatottság nélkül nézni. Különösen, ha az ember magyar. Mára már a csíksomlyói pünkösdi búcsú nemcsak a katolikusok búcsújáró helye, hanem egész magyar nemzetünké. Az idén a világ számos vidékéről, többek között Kanadából is sok magyar vett részt a búcsún. Most is a fülünkben cseng a csíksomlyói korparancs: „Mi, akik a csíksomlyói Boldogasszony Szűz Mária lábaihoz járulunk, hisszük, hogy van dicső magyar eljövendő. És, ha már nem lesz sehol nyugovás e világban, tudjuk: a csíksomlyói Szűzanya akkor is hazavárja gyermekeit.”

 

Az év múzeuma

 

Ópusztaszer. Látogatóbarát kiállításaiért és rendezvényeiért az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot választották az Év Múzeumának. Az elmúlt tíz esztendő során mintegy 3,5 millió látogatót fogadó emlékpark az egyetemes magyar kultúra szerves része. Az Év Múzeuma díjat jelképező emléktáblát Nagy László igazgató avatta fel a Feszty-körképnek is helyet adó rotunda előcsarnokában. Az ország közel nyolcszáz múzeumi intézménye közül 18 pályázott az elismerésre, közülük választotta ki a szakmai zsűri a parkot.

 

Trianon-megemlékezések

 

Kárpát-medence. A Kárpát-medence legtöbb magyar településén megemlékeztek a történelmi Magyarországot szétverő trianoni békediktátum 86. évfordulójáról. Az utóbbi esztendőkben évről évre nagyobb jelentőséget kap az évforduló, hiszen az Európai Unióban szinte eltűntek a határok, s a jövőben még kisebb jelentőség jut e határoknak. A magyar nemzet újraegyesítése tehát bölcs gondolat, és mindannyiunk közös feladata. Az emlékezést egyre több településen nemzetszervező tevékenység váltja fel.

A honfoglalásról – tudományosan

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Felvidék. Május végén „Kik vagyunk, honnan jöttünk?” címmel nemzetközi honfoglalás-konferenciát tartották a Felvidéken, melynek előadói voltak: dr. Kiszely István antropológus-professzor, Hankó Ildikó antropológus, Szakács Gábor rovásírás-kutató, valamint Friedrich Klára rovásírás-kutató és -oktató. Tudományos – ugyanakkor az egyszerű ember számára teljesen érthető – előadások hangzottak el az előadók tolmácsolásában a magyarok őstörténetéről, eredetéről, a honfoglalásról, valamint a magyar rovásírás történetéről és mai alkalmazásáról. Önismeretünk mélyítése és magyarságtudatunk erősítése szempontjából (is) rendkívül fontosak voltak ezek az előadások, hiszen igaz a mondás: múltat be kell vallani, de az csak akkor a miénk, ha ismerjük.

 

 

 

 

Ezeréves magyar-ukrán kapcsolatok

 

Kijev-Budapest. „Az ugorok a ma Magyar hegynek nevezett kijevi hegy alatt vonultak és a Dnyeper partján ütöttek tábort.” Ez a Hodinka Antal fordításában magyarul is ismertté vált Nesztor-idézet a mottója annak a kétnyelvű kiadványnak, amely a napokban jelent meg Kijevben az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének gondozásában. A könyv az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség szervezésében megrendezett 2005-ös első magyar-ukrán történelmi konferencia anyagait tartalmazza. A könyv bemutatójára Kijevben és Budapesten került sor.

 

 

 

 

60 éves a Bartók Béla Zeneiskola

 

Kárpátalja-Nagyszőlős. Május végén nagyszabású gálahangversenyre került sor Nagyszőlősön a Bartók Béla Zeneiskola fennállásának 60. évfordulója tiszteletére, melynek repertoárján a zeneiskola növendékei és tanárai előadásában Bartók Béla, Beethoven, Verdi, valamint ukrán zeneszerzők művei szerepeltek. A koncertet megnyitó Viktor Maruska intézményigazgató tisztelettel adózott a 372 növendéket számláló zeneiskola névadója, a 125 éve született világhírű magyar zeneszerző zongoraművészi, karmesteri, zenepedagógiai, valamint népdalgyűjtő tevékenysége előtt.

 

 

 

Budavári Mosolynapok

 

Budapest. Az idei nyár előestéjeként egyhónapos – az egyetemes magyar értékeket felmutató – kulturális fesztiválra került sor a Magyar Kultúra Alapítvány székházában, amely a XIII. Budavári Mosolynapok névre hallgatott. A műsorra a műfaji sokoldalúság és a magas színvonal volt jellemző. Fényképkiállítás keretében megismerhettük a Kárpát-medence vármegyeházait és városházait, szemtanúi lehettünk ifjú alkotók ötvös-remekeinek, rajzainak, illetve jurta, kézműves bemutatónak és vásárnak, valamint a Felvidéki Népviseleti Babakiállításnak. Részt vehettünk az árvízkárosultak javára rendezett jótékonysági vásáron, és az ekeli diákszínjátszók ősbemutatóján, ők Hetényi János Sarolta és Adalbert című egyfelvonásos színdarabját mutatták be. Műsoron volt továbbá kézműves játszóház, jótékonysági est a Nagyváradi ‘56-os emlékmű és emlékszoba felállítása javára Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök részvételével, és volt krónikás zenede, könyvbemutató, szabadtéri koncert.

 

 

 

Hazahozták a sárospataki könyveket

 

Budapest. Hatvan év után ismét magyar kézbe került a sárospataki könyvtár nagy értékű gyűjteménye. A könyvek a MALÉV menetrendszerű moszkvai járatával érkeztek Budapestre. A könyvgyűjtemény a második világháború óta Nyizsnij Novgorod város könyvtárában volt elhelyezve. A sárospataki református könyvtár legértékesebb darabjai hatvan éve kerültek a Szovjetunióba, de csak 1989 után indultak el a tárgyalások a visszaszolgáltatásukról. Az erről szóló orosz törvényt 2006. januárjában fogadta el az orosz törvényhozás. A sors fintora, hogy a magyar állam több mint 80 millió forintot fizetett a könyvekért… A könyveket a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban tartották megfigyelés, illetve restaurálás alatt, majd a Magyar Nemzeti Múzeumban állították ki.  

 

 

 

 

Ez itt a vértanúk vére

 

Révkomárom. A felvidéki Révkomáromban kezdetét vette az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére szervezett országos rendezvénysorozat, a Széchenyi István Polgári Társulás szervezésében. Az ünnepélyes nyitórendezvényen dr. Jobbágyi Gábor jogászprofesszor, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára tartott rendhagyó előadást. Nemcsak 1956 eseményeit elevenítette fel, hanem mindenekelőtt a megtorlás lényegi elemeit tárta fel. Jobbágyi a polgári jog művelője, s egyike azon Magyarországon élő fehér hollóknak, akik beleásták magukat az 1956 és 1963 közötti koncepciós büntetőperek irataiba. Erről könyvet is írt, „Ez itt a vértanúk vére” címmel, amely nagy sikert aratott Magyarországon. A mintegy 300-tagú hallgatóság előtt tartott felvidéki tudományos-népszerűsítő előadásában elsősorban a könyvében szereplő perekről beszélt.

 

 

 

 

Ismerd meg, Világ, a magyar tehetséget!

 

Kárpát-medence. Befejeződtek a tavasszal meghirdetett Kárpát-medencei tehetségkutató verseny határon túli középdöntői. Az „Ismerd meg, Világ, a magyar tehetséget!” című versenyre mintegy félezren jelentkeztek, tehát óriási volt az érdeklődés. A középdöntők a kárpátaljai Beregszászon, az erdélyi Gyergyószentmiklóson, a felvidéki Révkomáromban, valamint a vajdasági Szabadkán valósultak meg. A legaktívabbak a kárpátaljai és az erdélyi fiatalok voltak, hiszen mindkét határon túli vidékről mintegy háromszáz 6-16 éves tehetséges magyar gyerek jelentkezett. A döntőre 2006 szeptemberében kerül sor Budapesten.