|
Tarics Péter rovata
„A magyar nemzet egy
és oszthatatlan” – ez a mottója az Amarican Hungarian Panoráma világmagazin
Kárpát-medencei magyar körkép című
rovatának. A rovat célja, hogy a Kárpát-medencében felkutassa és népszerűsítse
a magyarok által létrehozott értékeket, annak érdekében, hogy a magyarságról
alkotott kép kedvezően alakuljon a nagyvilágban. Tisztelettel kérem azokat E-mail:
tarics.p@freemail.hu Mobil: 00-36-30-499-6362. Jubileumi „Tour de
Délvidék”
Megjelent az
ukrán-magyar szótár Kárpátalja. Hiánypótló
kiadvány látott napvilágot, hiszen 23 év után ismét megjelent az ukrán-magyar
szótár. Mintegy kétezer példányban adták ki, és a könyvbemutatón percek alatt
elfogyott. Hogy miért? Azért, mert az előző szótár 1983-as kiadásának már nyoma
veszett. Legfeljebb könyvtárakban bukkanhatott rá az érdeklődő, úgy is csak
elvétve. Pedig nagy szükség lett volna rá, különösen a magyar tanítási nyelvű
iskolát végzettek és államnyelven tanuló diákok számára. Létfontosságú ez a
hézagpótló szótár mindazoknak, akik kétnyelvű – azaz magyar-ukrán –
környezetben élnek, tanulnak, dolgoznak. A tantárgyak tanítása ugyanis ukrán
nyelven folyik, ezeket segít lefordítani ez a szótár, és a kárpátaljai magyar
fiatalok könnyebben el tudják sajátítani az ukrán nyelvet, s így a mindennapi
nyelvhasználatban sem lesz gondjuk. A szótárban – amelyet nyolc kárpátaljai
nyelvész állított össze – mintegy 35 ezer szócikk szerepel. A kétezer példány
kevésnek bizonyult, pótkiadásra nincs anyagi fedezet. Egyelőre a szótárt
készítő professzorok saját pénzükön támogatják a pótkiadást.
Délvidék. Az idén
nyáron a Tisza-parti Zentán immár hetedik alkalommal rendezték meg a Nyári
Magyar Ifjúsági Játékokat, amelyen több mint 15 ezren vettek részt. A tábor
régóta ilyen népszerű, hiszen évről évre értékes programokat kínál. A
rendezvény három részből állt: a fiatalok csapatai közötti versenyből, délutáni
közéleti-kulturális programokból, illetve tudományos-népszerűsítő szabadegyetemből,
valamint éjszakai szórakoztató programból. Volt itt sport, szárazföldi és vízi
ügyességi játékok, műveltségi vetélkedő, színházi előadás, képzőművészeti
vetélkedő stb. A találkozó egyetemes jellegét jelezte, hogy a Kárpát-medence
valamenynyi magyarok által lakott országából voltak itt magyarok. Előadók és
hallgatók egyaránt. A találkozó iskolapéldája volt a Kárpát-medencei magyarság
összefogásának, amire ma óriási szükség van.
Erdély. Kalotaszeg
egyik gyöngyszeme a Zsobok nevű falucska, ahol a közelmúltban rendezték meg az
immár 11 éve hagyománnyá vált Kalotaszegi Képzőművészeti Alkotótábort. A tábort
Molnár János lelkipásztor és felesége alapította, s az évek során nemzetközi
méretűvé nőtte ki magát. Íme, néhány művész, akik művészeti alkotásaikkal,
tanácsaikkal, szellemiségükkel rendszeresen részt vesznek a táborban: Essig
József operatőr, Kacsó Klára festőművész, Banner Zoltán művészettörténész,
valamint Bordy Margit, Gally Katalin, Tompos Opra Ágota, Fodor Éva, Szabó Vilmos,
Benk András, Kudor István, Salamon Zsolt, Gaudi Tünde, Vassy Erzsébet, Vetro
András, Bencsik János stb. A tábor a népes közönség körében osztatlan sikert
aratott, amely előlegezi a találkozó 2007-es megrendezését. (T. Z.) Megmentik a debrődi templomot
Segít a Házsongárd
Alapítvány
Széchenyi-bál
Révkomáromban Felvidék. Gróf
Széchenyi István 215. születésnapján, a felvidéki Révkomáromban megrendezték az
Első Felvidéki Magyar Széchenyi-bált, amelyen mintegy 150 magyar vett részt a
Kárpát-medence egészének területéről, és Nyugat-Európából egyaránt. A bált
szervező Széchenyi István Polgári Társulás – a nagy sikerre való tekintettel –
hagyományt kíván teremteni a Széchenyi-bálból, amit a résztvevők nagy örömmel
nyugtáztak. A bál gondolata természetesen a legnagyobb magyar nevéhez fűződik,
hiszen 1864 februárjának első szombatján az ő kezdeményezésére rendezték meg az
első – akkor még – a Széchenyi-lakomát. A lakomából később bál lett, melynek
szónokai között ott szerepelt többek között Jókai Mór, Andrássy stb. Ezt a
hagyományt kívánják folytatni a Felvidéken, erősítve ezzel a magyar társadalmi
életet. A bál mottója: „Hinni és hihetni egymásnak!”
|
Összefogás a kincses
városért A Kolozsvár Társaságot
2002 decemberében alakította meg 14 helyi értelmiségi az egykori kincses város
jelenéért és jövőjéért, a város kincseinek, hagyományainak megvédéséért,
ápolásáért és fejlesztéséért. A bábáskodók olyan közismert személyiségek, mint
Balázs Imre József, Benkő Samu, Egyed Ákos, Egyed Péter, Horváth Andor, Farkas
András, Jakab Gábor, László V. Ferenc, Tibád Zoltán, Tibori Szabó Zoltán,
Vetési László, Visky András, Salat Levente és a társaság elnöke, Kántor Lajos. A kitűzött cél
Kolozsvárért, jövőnkért címmel, Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője
által bemutatott nyilatkozatban fogalmazódott meg. Az eltelt néhány év alatt a
társaság igyekezett részt vállalni az itt élő magyarság társadalmi, kulturális
és közösségi életében. Jeles személyiségekkel rendeztek találkozókat, akikkel a
közönség kötetlen beszélgetés során tárgyalta meg a kincses város gondjait,
bajait, magyarságát érintő kérdéseit. Néhány név azok közül, akik részt vettek
ilyen találkozókon: Lászlóffy Aladár költő, a 90. életévét töltő Senkálszky Endre színművész vagy Láng
Zsolt irodalomkritikus, író, akinek 70 éves jubileumát ünnepelték. Az ‘56-os Emlékév
jegyében Fényképek 1956 címmel, a Történelmi Levéltárral karöltve, a társaság
közös kiállításával megnyílt a Kolozsvár Galéria. A társaság pályázatot írt ki
az ‘56-os forradalom 50. évfordulójára Kolozsváron létrehozandó emlékmű
felállítására. Ma, a Fő téri új
székhely kulturális központ szerepét tölti be. Kántor Lajos elnök arról a nem
titkolt szándékáról beszél, hogy a
székhelyet a kolozsvári magyarság társadalmi és kulturális életének mozgósító,
az összetartást ösztönző erejévé formálják. A galériában négy
állandó kiállítás szerepel, amelyekre szakavatott tárlatvezetőt is
biztosítanak, igény esetén, de vezetőt ajánlanak városnézésre vagy a
házsongárdi sírkert meglátogatásához. Jól halad a Sétatéren
felállítandó ‘56-os emlékmű engedélyeztetése a városi tanácsban. A várható
események sorában szerepel egy előadássorozat, magyar és román előadókkal, az
‘56-os októberi magyar forradalom és a kommunizmus évtizede Európában címmel.
Tervezik az Irodalom Órák a Kolozsvári Galériában című sorozatot, olyan
témákkal, mint Cs. Szabó László és Kolozsvár, erdélyi magyar írók, Cseh Gusztáv
grafikái, Kalotaszeg a festészetben. Ezeken kívül könyvbemutatók, a magyarságot közvetlenül érintő problémák
megtárgyalása és ökomenikus lelkipásztori találkozók szervezése is szerepel a
tervezetben. Kántor Lajos elnök bízik abban, hogy a Társaság újult erővel, fiatalos lendülettel fogja betölteni nemes hivatását Kolozsváron. (Tatár Zoltán)
|
Kárpát-medencei magyar
körkép
A Délvidéki Magyarok
Ifjúsági Szervezete ötödik alkalommal rendezte meg a „Tour de Délvidék”
elnevezésű kerékpártúrát, melynek célja, hogy minél többen látogassanak el a
Délvidék eldugott magyar szórványfalvaiba. Az idei túra nemcsak azért volt
rendhagyó, mert jubileumi, hanem azért is, mert három országban – Szerbiában,
Horvátországban és Magyarországon – zajlott. A kerékpáros csapat Bácskertestől
egészen Pécsváradig járta végig Nyugat-Bácska, Szlavónia, Baranya és a Mecsek
változatos tájait. A túrán minden résztvevő maga állíthatta össze útvonalát.
Egyedüli megkötés az volt, hogy az éjszakai helyszínekre mindenkinek időben meg
kell érkeznie. Napközben pedig az érintett falvakban helyi emberek mutatták be
településüket. A nemzetközi, nyolcnapos kerékpártúrán több mint ötszázan vettek
részt.
Ifjúsági játékok
Zentán
Kalotaszegi
alkotótábor
Erdély. Kolozsvár
évszázados sírkertje, a Házsongárd, mint minden ősi temető, nemcsak az elmúlás
kegyhelye, hanem a magyar kultúra panteonja is. Itt nyugszik pédául Apáczai
Csere János, Szenci Molnár Albert, Mikó Imre, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Kós
Károly, Bánffy Miklós, Szilágyi Domonkos. Erdély aranykorát idézik a Bánffy,
Bethlen, Esterházy, Jósika, Mikes, Mikó, Teleki és Wesselényi családok
síremlékei. Művészi értküket emeli, hogy tervezői és építői között olyan
nevekkel találkozunk, mint Kagerbauer Antal, Szeszák Ferenc, vagy Ybl Miklós.
Sajnos a sírkertben nem érvényesül a műemlékvédelmi törvény: ledöntik,
bezúzzák, feltörik, feldúlják a sírokat. Ezen az áldatlan állapoton kíván
változtatni néhány éve a Házsongárd Alapítvány. Egyrészt úgy, hogy magyar
egyetemisták segítségével számba veszi és gondozza a híres elődök nyughelyeit,
másrészt magánszemélyek, alapítványok anyagi támogatásával megjavíttatja
azokat. Mindenekelőtt a veszélyeztetett műemlék-sírokat. Védjük hát meg közösen
a Magyar Örökséggé nyilvánított hánzsongárdi temetőt! 



