Bokor Balázs főkonzul Obamáról, a vízummentességről, a gazdasági válság várható hatásairól

Kaliforniában a helyzet változott

   A Los Angeles-i magyar főkonzulátus konzuli kerületébe tartozó tizenkilenc állam területén több mint negyedmillió magyar származású személyt tartanak nyilván. Életükben fontos szerepet tölt be a magyar diplomáciai képviselet, amelynek irányítását másfél esztendeje látja el nagyköveti rangban Bokor Balázs főkonzul, aki eddig is számos figyelemre méltó kezdeményezéssel állt elő. Munkájának eddigi tapasztalatairól, a megválasztott amerikai elnökről, a vízummentesség és a gazdasági válság várható hatásai mellett arról  is kérdeztük: milyen esélyei vannak a magyar-amerikai kapcsolatok elmélyítésének?

– Hogyan összegzi főkonzuli tevékenységének eddigi tapasztalatait: mennyiben valósultak meg hivatalba lépésekor kitűzött céljai? – kérdeztük Bokor Balázs főkonzult.

– Közel másfél évet zártam le 2007. júniusi kiérkezésem óta. Legfontosabb célom végrehajtása jó úton halad. Jogosan merült fel kinevezésemkor az igény arra, hogy a Los Angeles-i főkonzulátus létét sokkal jobban ki kellene használni Magyarország alaposabb helyi megismertetésére. A főkonzulátus hatásköre 19 szövetségi államra terjed ki, amely szinte korlátlan lehetőségeket teremt arra, hogy nap mint nap új elemmel gazdagítsuk a helyi partnerek ismereteit hazánkról. Elsősorban Kaliforniára összpontosítunk, de valamennyi idetartozó állam vezetőivel, fontosabb üzletembereivel, a kultúra, az oktatás, a sajtó, a kutatás és minden más fontosabb terület személyiségeivel kapcsolatot tartunk. Arra törekszünk, hogy e kontaktusaink bármikor elérhetőek és készek legyenek a kétoldalú, magyar-amerikai kapcsolatépítésre; arra, hogy a magyar főkonzulátus a lehető legtermészetesebb módon bekerüljön a helyi vérkeringés központjába. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a főkonzulátus „névjegyét” rendkívül sok helyen letettük, és termékeny talajt hoztunk létre bármilyen kapcsolatfejlesztési elképzelésnek. Kiküldetésem időtartamára azonban még bőven maradnak újabb és újabb kihívások.

– Munkájának két területéről szinte naponta érkeznek az újabb és újabb eseményekről szóló híradások, amelyek a korábbi időszakokban egyáltalán nem voltak jellemzőek. Az egyik a magyar kultúra népszerűsítése Amerikában, a másik az amerikai magyarsággal való gyakori találkozás, kapcsolattartás. Miért tartja fontosnak ezeket?

– A kultúra a kétoldalú kapcsolatok olyan területe, amely az emberekhez a legközelebb áll, és természetes hidat képez a népek között. A kultúra nyelvén lehet igazán könnyen közel kerülni a másik emberhez. A kulturális diplomácia korszerű eszközeinek felhasználását ezért kiemelten fontosnak tartom. Mindig is volt egyfajta sajátos vonzódásom a művészetekhez, a kultúrához, így valahol a véremben árad az igény iránta. Magyarország a kultúra hatalmas kincsesháza. Ennek megfelelő és méltó propagálásában, kommunikálásában azonban korábban is többet lehetett volna tenni. Nos, a magam részéről semmi mást nem tettem, mint hogy időt és energiát nem sajnálva, felkaroltam minden olyan lehetőséget, amely szerintem egy kicsit is hozzájárulhat a magyar kultúra terjesztéséhez. Felfedeztem a kínálkozó alkalmakat, a különböző művészek pedig felfedezték bennem a partnert. Így, igazi együttműködésben alakulnak a folyamatos programok. Nagy öröm számomra, hogy érzékelhetően nő a fogadókészség, az érdeklődés. Nem csak azok vesznek részt programjainkon, akiknek magyar kötődésük van, hanem egyre több a Magyarországot csak hírből ismerő amerikaiak száma is. A siker egyik visszaigazolása pedig abban van, hogy a tömegtájékoztatási eszközök, legyenek amerikaiak vagy magyarok, igazán nagyvonalúan és gyakran adnak hírt rendezvényeinkről. Az amerikai magyarsággal való törődés pedig egy természetes területe tevékenységünknek. A magyar-amerikai kapcsolatokra való összpontosítás prioritása mellett nem mellékes az, hogy tudunk-e segíteni a magyar identitás- és közösségtudat fenntartásában. A fontos az, hogy a magyar kötődésű emberek érezzék, vallási és politikai gondolkodásmódjukra tekintet nélkül, a világ legtermészetesebb módján fordulhatnak a Magyar Köztársaság hivatalos képviseletéhez és az kész nekik segíteni, velük együttműködni. A helyi magyar közösségek korosztályukat tekintve egyre idősebbek. Kiemelten fontos feladat tehát az, hogy a másod- és többedgenerációs, magyar származású amerikaiak figyelmét képesek legyünk felkelteni és fenn is tartani.

– Történelmi jelentőségű személyi változás következett be az USA elnöki szerepkörében. Mit gondol, mennyiben rendezi át ez a tény az amerikai-magyar kapcsolatokat?Átrendezi-e egyáltalán? Személy szerint mit vár az Obama-vezetéstől?

– Kétségtelenül hatalmas elvárással tekint az amerikai társadalom az új elnök tevékenységére. Némileg a magyar rendszerváltás idején tapasztalt eufórikus állapotra emlékeztet. Obama személyes háttere, indíttatása elődjénél nagyobb nyitottságot valószínűsít globális kérdésekben. Az amerikai külpolitikai prioritásokban gyökeres változásra azonban nem számítanék, de hangsúlyeltolódás és új módszerek megjelenése várható. Magyarország szempontjából pozitív változás lehet a multilateralizmus iránti nagyobb amerikai nyitottság és a transzatlanti együttműködés helyének emelkedése az új adminisztráció külpolitikai horizontján. Magyarországnak a szoros szövetségesi kapcsolat fenntartása és folytatása az érdeke.

– Hogyan tapasztalja: a gazdasági válság hatása miként érződik a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokban? A forint gyengülésének milyen hatása van erre? Egyáltalán, vannak-e kilátások, merre, hova tart ez a válságfolyamat?

– A gazdasági válság közvetlen hatásai várhatóan 2009-ben lesznek érzékelhetők a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. Az amerikai hitelválság nyomán nehéz helyzetbe került bankok magyarországi leánybankjait azonnal, közvetlenül nem érinti az anyavállalat helyzete, de számítani lehet arra, hogy az amerikai hitelszűke nyomán a magyarországi bankok hitelezési politikája is jelentősen szigorodik. A 2008. harmadik és negyedik féléves gazdasági és adatok megjelenésük után várhatóan tovább csökkentik majd a befektetői elvárásokat és az általános beruházói kedvet Amerikában. Ennek hatására csökkenhet az amerikai vállalatok befektetői kedve külföldön - így Magyarországon is; a meglevő amerikai tulajdonú magyarországi cégek csökkenthetik, vagy leállíthatják termelésüket. Mindezek következtében várhatóan csökken a kétoldalú árucsere-forgalom. A csökkenés mértékét ma még nem lehet megjósolni. Magyarország Amerikába irányuló kivitele azonban várhatóan továbbra is meghaladja majd a behozatalt. A dollár euróval szembeni erősödése növelheti a magyar adósságteher nagyságát; és ronthatja a lakossági eladósodottsági mutatókat, drágíthatja és csökkenti az importalapú belső magyar fogyasztást, ugyanakkor előnyös lehet a dolláralapon exportáló magyar cégek számára.

Az amerikai gazdasági válság hossza ma nem becsülhető, vélhetően közép-, sőt hosszútávon is negatív hatásokat okoz a világgazdaságban; hatásai nehezen jelezhetők előre. Az amerikai pénzügyi rendszer működésének újragondolása és átalakítása több évet és sok költségvetési forrást is igénybe vehet. Az amerikai ipari termelés versenyképessége tovább csökken. Amerikában egyre inkább csak a nagy hozzáadott értékű, magas feldolgozottságú fokú, „tudásintenzívebb” iparágak termelése marad.

– Az elmúlt hetekben bejelentették a vízummentességet, mik a kezdeti tapasztalatok? Várható-e, hogy ennek hatására jelentősen megnő az Egyesült Államokba utazó honfitársaink száma? Ez milyen hatással lehet a konzulátusok munkájára?

– Magyarország csatlakozása a Visa Waiver Programhoz nagyon komoly siker. A Los Angeles-i Főkonzulátus illetékességi területén a program keretében történő beutazás rendben zajlik, fennakadás nincs. Ennek oka azonban elsősorban az, hogy a Nyugati Part nem elsődleges belépési pont a magyar utazók számára.  A Magyarországról érkezők a leginkább New Yorkban lépnek az Egyesült Államok területére. A vízummentesség hatására hosszútávon mindenképpen nőni fog az Amerikába érkező magyarok száma, ami örvendetes fejlemény.  E növekedést egyelőre akadályozza az a tény, hogy sokan a gazdaságról szóló hírek miatt az utazás elhalasztása mellett döntenek. A turisták növekvő száma vélhetően együtt fog járni a konzuli esetek számának növekedésével is. Meg kell jegyezni, hogy az utazás szabadsága nemcsak jog, felelősséggel is jár. A túltartózkodás nem csak a személyre nézve jár negatív következményekkel, de mindenképpen rossz jelzést küld a rendszer ellenőrzői számára. De előre kell gondolkodni az öngondoskodásról is, például biztosítással. Fontos megjegyezni, hogy komolyabb bajba jutott magyar turistával szerencsére ritkán találkozik a főkonzulátus.

– Mi a helyzet azokkal, akik a nyugati államokban élnek? Milyen jellegű problémáik adódnak? Milyen ügyekkel keresik fel főként a konzulátust? Gyakoriak-e a túltartózkodásból, az illegális munkavégzésből származó ügyek?

– A Los Angeles-i Főkonzulátus konzuli kerületébe tartozó 19 állam területén számos magyar él. A 2000. évi népszámlálás adatai szerint több mint negyedmillió amerikai állampolgár vallotta magát magyar származásúnak.  E szám csak jelzés, hiszen csak az állampolgárokra terjedt ki, de nagyon sokan élnek itt zöldkártyával vagy éppen anélkül… Részben a konzuli kerületben élő magyar állampolgárok nagy száma miatt a Los Angeles-i Főkonzulátus konzuli osztályának ügyszáma magas, az Egyesült Államokban működő négy magyar külképviselet közül az egyik legmagasabb.  Az elmúlt év során közel négyezer úgynevezett klaszszikus üggyel foglalkoztunk.  Ebbe a körbe tartoznak az útlevél- és állampolgársági ügyek, az aláírás és másolathitelesítések, életben léti igazolások, anyakönyvi ügyek stb. Az illegális tartózkodásból származó ügyek száma akkor is magas lenne, ha csak egy-két ilyen eset lenne. Sajnos a tényleges helyzet ennél roszszabb, de szerencsére nem kell kimagaslóan magas számra gondolni.

– Mit vár 2009-től, merre halad a világ, merre megyünk és hová jutunk, mi, magyarok? Végezetül: miként illeszkedett be a család a kaliforniai életbe, hogy érzik magukat távol a hazától?

– Őszintén remélem, hogy az egész világra rátelepedő, nyomasztó gazdasági-pénzügyi helyzet előbb-utóbb jó irányba mozdul el, így Magyarország is fellélegezhet majd egy kicsit.  Ezért persze mindenkinek, mindenütt nagyon sokat kell tennie, és komoly felelősséget kell vállalnia. Fontosnak tartom, hogy a jelenlegi bajban az összefogás szerepe tényleg nőjön, valóban mindenki érezze az együttgondolkodás, az együttmunkálkodás szükségét. Ez egyaránt vonatkozik Magyarországra és a határon kívül élő magyarságra is. 

Huszonnyolc éves diplomáciai múlt után az egész családom megszokta már az állandó változásokat, a „vándorló életet”. A megszokás nem azt jelenti, hogy ennek minden elemét lehet szeretni is. Most, Los Angeleshez köt a megbízatásom, így ez a környezet adja a mindennapi impulzusokat. Nagyon sok szeretnivaló része van az ittlétnek, ám bizonyos dolgok, így például az állandóan hömpölygő gépkocsisorok okozta forgalmi dugók, a távolság miatti sok üresjárat, időpocséklás nem tarthat igényt népszerűségre. Meg kell vallani, hogy az itt megszokott, hollywoodi stílusú állandó mosolygás nem mindig valós érzelmeket takar. A család egyes tagjai nagyon távol vannak egymástól, így a napi ügyek kezelése sok többletenergiát igényel. Mindenesetre, a kaliforniai időjárásra panasz nem lehet… - mondotta befejezésül Bokor Balázs főkonzul.

Tanka László