Bródi Gábor ENSZ-nagykövet Magyarország nemzetközi szerepéről

Kis ország nagy lehetőségekkel

    Bródi Gábor több mint két évtizede tevékenykedik a magyar külügy különféle területein, számos fontos tisztséget töltött be, korábban a Külügyminisztérium helyettes államtitkáraként multilaterális ügyekkel foglalkozott. 2005-től vezeti a Magyar Köztársaság állandó New York-i ENSZ-képviseletét, nagyköveti rangban. 2008 májusában a világszervezet költségvetési bizottságának elnökévé választották, így   szeptembertől egy éven át tölti be a világszervezet egyik legfontosabb, úgynevezett V. Bizottságának az elnöki tisztét. Bródi Gábor New York-i hivatalában fogadta lapunk főszerkesztőjét.

– Nagykövet úr, először is gratulálok az ENSZ költségvetési bizottsága elnöki megválasztásához! Mint közismert, a főbizottságokban magyar diplomata huszonöt éve nem töltött be ilyen posztot… Egy ilyen kis ország, mint hazánk, hogyan és milyen befolyással tud lenni a világ nagy dolgaira? Vagyis, milyen szerepet játszunk az Egyesült Nemzetek Szervezetében?

– Nem is vagyunk olyan kis ország, mint gondolnánk! Ha a méreteket tekintjük, akkor a 192 állam közül mi a közepes nagyságú országok között foglalunk helyet, ha a fejlettséget nézzük, akkor is közepesen fejlett országnak titulálnak bennünket, amióta pedig az Európai Unió tagállama lettünk, azóta tovább nőtt a tekintélyünk, hiszen a világpolitikában meghatározó szerepet betöltő regionális szervezet fontos országaként tisztelnek bennünket.  Most, hogy a költségvetési bizottság elnöke lettem, úgy gondolom, ez a tény Magyarország elismertségét tovább emeli. Olyan országként tekintenek ránk, amely ország kész és képes is hozzájárulni a világ globális ügyeinek kezeléséhez. Az ENSZ az egyetlen univerzális szervezet, amely a nemzetközi kapcsolatok szinte összes ügyével foglalkozik.

– Említene ezek közül néhányat, s mely témakörök szerepelnek manapság napirenden?

– Fölsorolni is nehéz lenne, hiszen a béke, a biztonság ügyeitől kezdve a gazdasági, a fejlesztési, a szociális, az emberi jogi, nemzetközi jogi problémakörökön keresztül a nukleáris fegyverek, sőt a kis, kézi fegyverek ügyéig számos témakörrel foglalkoznak a bizottságok. Gyakorlatilag nem lehet olyan problémakört találni, amely ne kerülne valamikor, valahol ENSZ napirendre. Most épp egy olyan ülésre megyek, amelyen az ENSZ főtitkára a klímaváltozással kapcsolatos ENSZ-stratégia állásáról számol be. A napokban járt itt a magyar mezőgazdasági miniszter, Gráf József úr, akivel egy hasonló témakörű tanácskozáson vettem részt, kiegészítve az energia- és élelmiszerválság ügyével.

– Mindez hogyan kamatozódhat Magyarország javára? Milyen előnyökre, konkrét haszonra tudunk szert tenni itteni közreműködésünkkel?

– Az információk és a tapasztalatok, ajánlások birtokában egy-egy ország annak megfelelően tudja alakítani a saját országának gyakorlatát, jogi-, politikai szabályozását. Jó előre fel tud készülni a várható problémákra, elébe tud menni azoknak, például a klímaváltozás ügyében. Másrészt egy sor ügyben a megoldáshoz is hozzá tud járulni. Például a héten lépett életbe a fogyatékosok életével foglalkozó nemzetközi konvenció, amelynek a kidolgozásában Magyarország részéről, Könczey György professzor nagyon intenzíven vett részt, s most jó esélyünk van arra, hogy bekerüljön annak a nemzetközi tanácsnak a vezetésébe, amely majd  a szerződésben foglalt vállalások megvalósítását fogja  felügyelni. De hasonlóan nagyon aktívak vagyunk emberjogi témákban, a nők helyzetének javítására irányuló kérdésekben.

– Magyarország miben jár élen, milyen, az országunkat is érintő problémák csapódnak le az ENSZ-ben?

– Magyarországon működő demokrácia van, a magyar gyakorlattal egyetlen területen sincsenek alapvető kifogások. Persze, megoldandó problémák, konfliktusok mindig vannak, adódhatnak. Például az emberi jogi ügyekhez kapcsolódóan a nők helyzetének javítása, nálunk is feladat, továbbá nem problémamentes  a romák helyzete, de a gondjaival együtt a magyar kormány kezeli ezeket a problémákat, s terve van a megoldásukra, amit a partnereink értékelnek.

– Sok ügy, rengeteg munka, tanácskozás – gondolom, ehhez megfelelő magyar ENSZ-iroda is rendelkezésre áll.

– Szolid, szerény kis iroda a mienk, van egy nagykövet és hét munkatársa. Hat bizottsága van az ENSZ-nek, így minden bizottságban jelen tudunk lenni. Emellett mindenütt ott vagyunk, ahol fontos dolgok történnek, s ahol véleményt kell nyilvánítani. Az ENSZ-ben naponta húsz-harminc értekezletet, ülést tartanak, s valamilyen módon majd mindegyiken képviseltetnünk kell magunkat… Péntek délután lévén, most is egy ilyen értekezletre rohanok. S ezen túl az Európai Unió egységes megjelenítése az ENSZ-ben szintén újabb feladatokat ró ránk. Nagyon sokat dolgozunk, és ha ráadásul jól is akarjuk csinálni, akkor ez nyilván nem fér bele a napi nyolc órába…

– Gyakran látjuk az amerikai magyarság köreiben is.

– Annak ellenére, hogy a mi munkánk csak közvetetten kapcsolódik a magyarsághoz, fontosnak tartom az itt élő, jelentős számú magyarsággal a rendszeres kapcsolattartást. Ha időm engedi, szívesen elmegyek a rendezvényeikre. Így ott voltam, például a holokauszt-emléknapon, az ‘56-os forradalom megemlékezésein, ezzel kapcsolatban az ötvenedik évfordulón egy igen fontos eseményt is rendeztünk az ENSZ-székházban, ahol Henry Kissinger mondta az ünnepi beszédet. Egyébként a mi rendezvényeinken is megjelennek az amerikai magyar szervezetek, intézmények, egyházak képviselői, s bizton számíthatnak együttműködésünkre.

Tanka László