Sikeres volt az V.

Jubileumi Identitás Konferencia Sydneyben

Erősítsük a

fiatalok magyarságtudatát!

A Sydneyi Magyar Központ adott otthont az V. Jubileumi Identitás Konferenciának, ahol az Ausztráliában és Új-Zélandon élő magyarok megmaradásának lehetőségeit tárgyalták meg a résztvevők. A konferenciákat a magyar nyelv és kultúra, a hagyományok ápolása céljából rendezik főként gyermekeik, unokáik önazonossága megtartására. Megfogalmazódott: a résztvevők abban érdekeltek, hogy leszármazottjaik minél nagyobb számban vegyék igénybe a magyarországi oktatási lehetőségeket, mert csak hazai élményekkel, tapasztalatokkal és kettős identitástudattal felvértezve lesznek képesek helytállni a globalizálódó világban, s hasznára válni a magyar nemzetnek is.

A konferencia főrendezője, Kardos Béla, aki egyben az Új-dél-walesi Magyar Szövetség elnöke, üdvözölte a konferencia védnökeit: Fodor Lajos canberrai nagykövetet és Papp József sydneyi főkonzult, a magyarországi, az új-zélandi, és az ausztráliai előadókat, s a közel 100 főnyi hallgatóságot. Megnyitójában rámutatott, hogy az ausztráliai magyarság megmaradására kell összpontosítani. "Ha nem ezt tesszük, akkor könnyen beolvadunk a nagy olvasztókemencébe rakott több mint 60 nemzetiség közé, és ha talán nem is nyomtalanul, de eltűnünk az irdatlan nagy földrész rohamosan növekvő sűrűjében" - hangsúlyozta az előadó, kiemelve: "Az elmúlt 50 évben Ausztrália lakossága háromszorosára nőtt, mi pedig egyharmadra zsugorodtunk, legalábbis - a népszámlálási adatok szerint - csak ennyien beszélik sorainkban a magyar nyelvet (62 ezerből 24 ezren). Hát, ezért kellenek ezek a konferenciák, hogy felébresszük a pesszimisták, a kétkedők és a nemtörődömök lelkiismeretét is."

Kardos Béla ismertette az eddigi eredményeket: hogy a konferenciákon alkalom nyílt az ausztráliai multikulturalizmus és a magyar kormányzati és a civil szervezetek nyújtotta lehetőségek alapos megismerésére; hogy megalakult az ausztráliai magyar iskolák koordinációs tanácsa; hogy az Oktatási Minisztériumtól 11 oktatási intézmény megkapta a Tanuljunk magyarul című cédélemez-csomagot, amely a magyart, mint idegen nyelvet oktatja; hogy a kulturális minisztérium támogatásával előadást tartott Sydneyben és Melbourne-ben a Budapesti Bábszínház, akik Petőfi János vitéz című daljátékát adták elő; hogy a lakitelki Antológia Kiadó és a Balassi Bálint Intézet jóvoltából mind nyomatatott, mind internetről letölthető formában megkapták az ausztráliai magyar oktatási intézmények a külhoni diákok számára készült Haza a magasban című nemzetismereti tankönyvet; hogy az Apáczai Közalapítvány jóvoltából már harmadik éve kap tanítónőt a brisbane-i Magyar Iskola; hogy a Balassi Bálint Intézet hungarológiai tanfolyamán több mint egy tucat diák tudott Ausztráliából tanulmányokat folytatni az Oktatási Minisztérium által nyújtott ösztöndíj igénybevételével; hogy az országgyűlés elnökéhez, Szili Katalinhoz intézett petíció nagyban hozzájárult a Duna TV ausztráliai és új-zélandi műholdas adásának elindításához; hogy a Duna TV volt elnöke, Pekár István jóvoltából 20 videokazettából álló oktatási csomag érkezett 11 ausztráliai intézménynek; hogy a Magyar Kultúra Alapítvány meghirdette a Kapocs művelődésszervezői kulturális tanfolyamát, amelyen 14-en vettek részt Ausztráliából; hogy sikerült - a dél-amerikaiak és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség közreműködésével - az Oktatási Minisztériumnál visszafordítaniuk a Balassi Bálint Intézetre vonatkozó határozatot, miszerint a hungarológiai képzést a magas költségek miatt beszüntetik; hogy az Oktatási Minisztérium pályázatának elnyerésével öt ausztráliai diák tudott idén a Pécsi Tudományegyetem magyar nyelv és kultúra tanfolyamán részt venni.

Kardos Béla azt is megemlítette, hogy az Ausztráliai Magyar Kisebbségi Alap Kárpátaljára 40, Erdélybe 20, és Délvidékre 15 diáknak küld évi tanulmányi ösztöndíjat, amely évente 18-20 ezer dollárt tesz ki.

A konferenciát üdvözölte és felszólalt Fodor Lajos nagykövet és Papp József sydneyi főkonzul, akik hasznos tanácsokkal szolgáltak mind a magyar iskolák eredményes működésének fokozására, mind az önazonosság megtartásának gyakorlati lehetőségeire vonatkozóan.

A plenáris ülésen dr. Ábel András professzor elnökölt, és az előadók között szerepelt Bába Szilvia, a Magyar Kultúra Alapítvány munkatársa, aki Régiók találkozása címmel ismertette azt az összehangolt munkát, amelyet az alapítvány budavári székházában az Ausztrália Magyar Baráti Köre, a Panoráma Világklub és a Magyar Emlékekért a Világban nevű szervezetek végeznek.

Dr. Zilahi László, az Oktatási Minisztérium határontúli magyarok főosztályvezetője ismertette az ösztöndíjas és egyéb támogatási lehetőségeket, amelyek a külhoni magyarság számára állnak rendelkezésére a magyarországi képzések során. Ernszt Katalin a jövő nyári lakitelki magyarságtudományi tanfolyam terveit ismertette.

Dr. Koncz Gábor, a Magyar Kultúra Alapítvány igazgatója a Világörökségek találkozása; a magyar-magyar kapcsolatok szerepe a kulturális, turisztikai, gazdasági együttműködésben címen tartott érdekfeszítő előadást, amelynek lényege: hogyan juthat Ausztrália - a magyar kapcsolatok révén - az EU nyújtotta lehetőségekhez. Bejelentette, hogy 2006-ban a Nemzeti Emlékezet Éve keretében nagyszabású kiállítással és konferenciával összekötött, 1956-ra emlékező programok szerveződnek a Magyar Kultúra Alapítvány rendezésében. Az eseményekhez az ausztráliai és új-zélandi magyarok alkotó részvételére számítanak.

Dr. Hatoss Anikó, a South Queensland University tanára a mikró szintű nyelvi tervezésről szólt, rámutatva a magyar szervezetek szerepére az ausztráliai magyarság nyelvi tervezésében.

Katona Rózsa, a sydneyi hétvégi magyar iskola igazgatója a Panoráma magazin és az Ausztrália és Új-Zéland magyar világa című könyv kiadó-szerkesztője, dr. Tanka László gondolatait ismertette, amelyet a konferencia számára küldött: "Hogyan lehetne fölépíteni azt a szellemi hidat, amelyen keresztül hazatérnek a nyugati magyarok által létrehozott értékek? Hogyan lehetne hasznosítani azt a hatalmas kapcsolati tőkét, amelyet ők szerte a világban létrehoztak, Magyarország és a világ magyarsága számára?" "Eleinte azt gondoltam - írja dr. Tanka László -, hogy ezek a kérdések nagyon fontosak a magyar állam, a külügyminisztérium, a kulturális örökség minisztériuma, a Magyarok Világszövetsége, a Határon Túli Hivatalok és sorolhatnám, más e feladatokkal foglalkozó állami és társadalmi szervezetek számára. Mindannyiuknál próbálkoztam többé-kevésbé, s idővel be kellett látnom: ezek a kérdések nem annyira fontosak a számukra. A hivatalok és a szervezetek élik a maguk életét, gyártják az aktákat, üléseznek, szervezik a mindennapi dolgaikat, és készülődnek a választásokra. Aztán négyévente új kormányok jönnek és mennek, s megint kezdődik elölről minden. A nagy dolgokra nem marad igazán idő. Így aztán ennek a két és félmillió szórványmagyarságnak a sorsára sose jut elegendő energia, idő. Pénz meg pláne nem. Hogy egyéb morális okokról most ne is tegyek említést. Miután erre rájöttem, vettem a vándorbotomat - értsd alatta: megvettem a repülőjegyeket -, és Juliánus barát módjára elindultam megkeresni a magyarokat, akiket azóta is keresek, időm, pénzem és tehetségem arányában." E munka eredménye többek között a hetedik évfolyamában járó Panoráma magazin, a Panoráma Világklub és a tengerentúli magyarokkal foglalkozó két könyv: az Amerikai magyarok arcképcsarnoka és az Ausztrália és Új-Zéland magyar világa.

Andits Petra kulturális antropológus, PhD kandidátus (Monash University, Melbourne) előadásában az emigráció és Magyarország kapcsolatait elemezte a rendszerváltozás óta. Kutatási területe: miként őrizte meg a magyar emigráció önazonosságát?

Az előadásokat felszólalások követték: Szentirmay Klári tiszteletbeli konzul (Wellington) és Tóth István, a chistchurchi szervezet elnöke az új-zélandi magyarság életéről számoltak be; Világos István tiszteletbeli konzul (Melbourne) a Victoria államban élő magyarok, míg Papp Irén, a queenslandi Aranyparton lakók helyzetéről értekezett; Boldizs András (Új-Dél-Wales) a magyarok által közel 100 éve feltalált gombfocira hívta fel a figyelmet, amit az ifjúsági szervezeteknek ajánlott.

Ezt a magyarországi képzéseken részt vettek élménybeszámolói követték: Dancz Magdi a Magyar Kultúra Alapítvány Kapocs művelődésszervezői tanfolyamáról, Fodor Júlia és Lantay Saci a Pécsi Tudományegyetem intenzív magyar nyelv- és kultúra tanfolyamáról, Demian István, Bartha Ildikó (Párizs), Szabó Richárd és Menyhárt Maxwell a Balassi Bálint Intézet egyéves hungarológiai képzéséről adtak színes képet.

Vacsora előtt bemutatták a melbournei IV. Identitás Konferencia filmjét, amelyet Demian József és Józsa Erika készített a Duna TV számára. Este következett dr. Koncz Gábor Himnusz a borhoz című előadása, amelyet József Attila magyarság-, istenes és örömös veseiből állított össze. A komoly felkészültségről tanúskodó előadásnál közreműködött munkatársa, Bába Szilvia, aki magyarországi borokból tartott kóstolót és bemutatót. Az est hangulatát nagyban emelte a táncházat szolgáltató Tansylvanics zenekar és Kengugró tánccsoport.

Másnap a szekcióülések, a témánkénti tanácskozások napja volt. Az általános kulturális és média szekció vezetője Kardos Béla és Bába Szilvia volt. Ide a konferencia azon résztvevőit várták, akik érdeklődtek a magyar-magyar kulturális, társadalmi, karitatív és egyházi  kapcsolatok iránt, s akiket érdekelt az ausztráliai és új-zélandi magyar kulturális- és szervezeti élet, a magyar média, karitatív tevékenység, idősgondozási egyházi és egyéb vonatkozású területek megoldásra váró kérdései, problémái.

Az oktatási- és ifjúsági szekciót dr. Hatoss Anikó és Ernszt Katalin vezette. Itt a konferencia azon résztvevői vettek részt, akik az ausztráliai magyar általános- és középiskolai oktatás kérdései, problémái iránt érdeklődtek, vagy érdekeltek abban; továbbá, akik magyarországi képzési lehetőségek iránt érdeklődtek, s akiket az ausztráliai magyar ifjúság magyar megmaradásának lehetőségei, kérdései érdekeltek.

Ugyanekkor, céltanácskozásként megtárgyalták a jövőben az UTS-en (University of Technology, Sydney) tervezett magyar tanszék ügyét. Itt részt vett dr. Bakoss István professzor (UTS), dr. Zilahi László (Oktatási Minisztérium), Papp József főkonzul, dr. Ábel András (Sydney Uni.), dr. Koncz Gábor (MKA), dr. Hatoss Anikó (Sth. Qld. Uni.) és Ernszt Katalin, a konferencia kulturális koordinátora.

Délután érdekfeszítő előadást tartott dr. Ábel András földünk általános felmelegedésének kérdéseiről. Vacsora előtt Demian József és Józsa Erika Új-Zélandon, a wellintoni székely kapu avatásáról és az ott élő magyarokról szóló filmjét mutatták be. Az esti műsoron a Polgári Közéleti Kávéház volt a házigazda. Bősze Ferenc humoros interjút készített a magyarországi vendégekkel, majd a műsoron fellépett Mécs János költő, Náday Cherie énekes, Soleiman Zita imitátor, s Gredula János énekes, Gellért Miklós zongorakíséretével.

Harmadnap a konferencia történéseinek összegzése, a javaslatok dokumentálása, s a zárónyilatkozat összeállítása következett. Délután a sydneyi magyar intézményeket mutatták be a külföldi vendégek számára: a Szent Erzsébet Otthont, a Délvidéki Magyar Szövetség épülő új klubházát és az Edensor Park-i Magyar Social Klubot.