Emlékezik az emigráció

Az emigráció hazatér – ezzel a címmel kezdődik Budapesten október közepétől egy nagyszabású eseménysorozat, amely a nyugati magyar szervezetek összefogásával valósul meg. Érkeznek a világ számos országából, egykori ‘56-osok, hozzátartozóik, ismerőseik s itthoni honfitársaikkal együtt emlékeznek a fél évszázaddal ezelőtt történtekre. Lesz konferencia, Nemzeti Kulturális Gálaest, istentisztelet, koszorúzás, megemlékezés, irodalmi és sportrendezvény, díszvacsora, Világbál – és ez alkalomból sokan átvehetik az emigráció elismerését, 1956-os Magyar Szabadságkereszt kitüntetéseket.

Eleddig nem került sor még Magyarországon hasonló eseményre. Miközben az elmúlt negyvenkilenc év során mindenütt, a világ magyar lakta városaiban, az ott élő emigránsok megemlékeztek az ‘56-os forradalom és szabadságharcról – idehaza csak most először lesz ilyen jellegű emlékünnepség.

A történelmi jelentőségű esemény ötletének „szülőatyja”, a nyugati magyar emigráció egyik legjelentősebb alakja, az egykori 56-os szabadságharcos Bánkuty Géza, aki a rendszerváltás óta aktívan részt vesz  a magyar közéletben. A rendezvény fővédnöke pedig a szintén ‘56-os Göncz Árpád, egykori államfő, s mind a védnökségben, mind az emlékbizottságokban a hazai és a külhoni közélet jelentős alakjai jelzik részvételükkel, hogy a nyugati világban élő közel hárommillió magyar teljesítménye értékes része az egyetemes magyar kultúrának. Még ha megkésve is, de végre hazaérkeztek…

Tanka László

A Panoráma ajánlata

Egységbe forrott a nemzet!

Az emigráció hazatér címmel, október 18-28-a között nagyszabású budapesti rendezvénysorozattal ünneplik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját az akkori események idegenföldre kényszerített résztvevői. A rendezvénysorozat fővédnöke Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni szabad és demokratikus Magyarország első köztársasági elnöke lesz, aki 1990-től 2000-ig töltötte be az államfői tisztséget.   (6-7. oldal)

Exemplary unity of the Hungarian Nation

The immigration returns home is an impressive series of events scheduled from October 18 to 28. Participants of the fight for freedom in 1956, who eventually were forced into exile, will pay tribute to the 50th anniversary of the Revolution.  Commemorations will benefit from the high patronage of Árpád Göncz, himself a former freedom fighter, and, after 1989, the very first president of the free and democratic Hungary. (pp. 6-7) 

Itthon emlékezzünk a forradalomra!

A nyugati világban szétszóródott magyarok nagy izgalommal készülnek az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára, és úgy gondolják, hogy ez alkalomból a legméltóbb megemlékezés az, ha elmondják, hogy mi történt velük az emigrációban. Az emigránsok 50 év után először itthon, a szabad hazában szeretnének megemlékezni – említi v. Bánkuty E. Géza egykori szabadságharcos, a rendezvénysorozat kezdeményezője. (8-9. oldal)

Celebrating the revolution together – at home!

Hungarians spread out in the Western world prepare with passion for the 50th anniversary of the 1956 Revolution and fight for freedom.  They strongly believe that the most honorable remembrance is to share their immigration experience.  According to former freedom fighter Géza E. Bánkuty, the initiator of the commemoration events, after 50 years the immigrants are willing to remember at home, in the free homeland. (pp. 8-9)

„A verőlegények elől a verőfénybe”

Farkas Éva, a Magyar Rádió szerkesztője Ausztráliában és Új-Zélandon találkozott az ottani magyarokkal. A riport 2. részéből megtudhatjuk, hogy az ávó börtönét megjáró Bárdy Magda Sydneyben újra találkozott egykori kínzójával, akit 9 évig tartó perben leplezett le. Olvashatnak az egykori énekes-tévésztár Gredula Jánosról, a sydneyi idősek otthonáról, s az aucklandi magyarok életéről is.  (48-49. oldal)

Escape from the aggressor to the sunny land

On her trip to Australia and New Zeeland Hungarian Radio Editor Éva Farkas met with local Hungarians.  She learned that Magda Bárdy, a former detainee of the state security (ÁVÓ) prison, now living in Sydney, ran into the man, who tortured her.  She was able to unmask him in a law suite, which lasted for nine years.  In addition, Ms. Bárdy reports on former singer and TV star János Gredula, the retirement home in Sydney, and the Hungarians in Auckland. (pp. 48-49) 

Nemes alapanyagokból, igényesen

Aphrodité néven Héjja Zsolt és Éva 1990-ben nyitott Szegeden esküvői és alkalmi ruhaszalont, amely azóta hatalmas népszerűségre tett szert. Elsősorban esküvői és alkalmi ruhákat gyártanak és forgalmaznak, de magyar történelmi díszruhákat is készítenek. Ruháikat nemes alapanyagokból, kézműves igényességgel készítik. (53. oldal)

From noble fabrics at high standards

In 1990, Zsolt és Éva Héjja started in Szeged the Aphrodité couture salon, which has shortly become outstandingly popular.  In addition to wedding gown and casual dresses they manufacture and promote historical dress cloths and uniform.  Noble fabrics and at high quality standards characterize theirs dresses.  (p. 53)

A lélek hazája

Mindannyian szeretnénk jól élni. Elgondolkodtunk-e azon, mit jelent ez a fogalom? Anyagiakat? Lelki egyensúlyt? Egészséget? Biztonságot? Minőséget? Tudunk-e manapság jól élni? Annyi minden vált álságossá, hamissá, idejét múlttá, művivé, hogy nehéz tájékozódni – legyen szó ételről, italról, gyógyulásról, szerelemről és barátságról. Ezekben igyekszik eligazítást nyújtani Bíró Tünde új rovata. (56-59. oldal)

The soul's homeland

Everyone's strong desire is to live well.  How many of us did, however, think about the true meaning of living well?  Did we learn how to live well today?  So many aspects of our life have become forged, false, outdated, mannered, or artificial that it has become the more and more difficult to get useful data and advice on life, drinks, therapy and medication, love, and friendship.  Tünde Bíró's new column attempts to assist the readers in these questions.

Gálakoncert a Carnegie Hallban

New Yorkban nagyszabású gálakoncertet rendeznek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc tiszteletére október 15-én, vasárnap, 14.15 órai kezdettel a Carnegie Hall Isaac Stern Auditoriumában (az 57. utca és 7. avenue találkozásánál). A rendezvény fővédnöke Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke és George E. Pataki, New York állam kormányzója.

A műsorban közreműködik a Takács-vonósnégyes, Frankl Péter zongoraművész, Vizin Viktória (mezzoszoprán), Molnár András tenor (operaénekes), a Yale Filharmóniai Zenekar. A programban Bartók, Liszt, Kodály, Erkel műveit mutatják be, és ezúttal lesz Balázs Ádám eredeti zenekari művének világpremierje.

Jegyeket a Carnegie Hall pénztárában lehet váltani szeptember elsejétől. Telefon: 212-247-7800. (Jegyár: 25-90 dollár. Aki  500 dollár adományt küld, kap két ingyenhelyet a legjobb szektorban. Akik ennél kevesebbet, azok kedvezményt kapnak az eredeti árakból.)

A koncert előtt déli 12 órakor emlékmisét tartanak a Szent Patrick-székesegyházban.

A koncert és a mise szervezője az 1956-os Magyar Forradalom Emlékünnepség Koordinációs Bizottsága (Coordinating Committee Commemoration of the 1956 Hungarian Revolution) és a Magyar Köztársaság New York-i Főkonzulátusa.

További információ:

Coordinating Committee Commemoration of the 1956 Hungarian Revolution, telefon: 212-472-1956, ill. 917-331-8623.

E-mail: info@Hungary1956NYC.org,

internet: www.Hungary1956NYC.org

Zsigmond Vilmos, Oscar-díjas operatőr újabb elismerést kap az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára, október 23-ra időzített Hollywood Filmfesztiválon.

Zsigmond Vilmos 1956-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Illés György tanítványaként. Mivel az 1956-os forradalom idején évfolyamtársával, Kovács László operatőrrel egy bevásárlószatyorba rejtett kamerával filmezték az eseményeket, ezért emigrációba kényszerültek.

Az Egyesült Államokban, kezdetben laboratóriumi munkát végzett, majd B-szériás filmeket fényképezett. 41 évesen, 1971-ben csöppent élete első élvonalbeli produkciójába, a Peter Fonda rendezte Bérelt kezekbe. Még ugyanebben az évben kivívta a filmszakma elismerését Robert Altman McCabe és Mrs. Miller című filmjével, melyben laboratóriumi eljárással fakította ki a felvételeket, hogy régi fényképek hangulatát idézzék.

Steven Spielberg első két nagyjátékfilmjében a Sugarlandi hajtóvadászatban, illetve a Harmadik típusú találkozásokban grandiózus látványt hozott létre, utóbbiért 1977-ben Oscar-díjjal tüntették ki.

Legutóbbi munkája a Brian de Palma rendezte Fekete dália, amely James Ellroy azonos című regényéből készült. A Bánk Bán című operafilm elkészítésében is közreműködött.

Megemlékezések Sydneyben

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából Sydneyben is nagyszabású megemlékezésre készülnek az ott élő magyar emigránsok. Az ünnepségeket előkészítő emlékbizottság tavaly alakult a Független Magyar Szabadságharcos Szövetség és a New South Wales-i Magyar Szövetség egyetértésével. A bizottság tagjai: dr. Ábel András, Bene Ferenc, Csapó Endre, Falvi Elemér, Kardos Béla és Tassányi József. 

A megemlékezés-sorozat október 21-én, szombaton délután 3 órai kezdettel a Punchbowli Magyar Házban tartandó ünnepi megemlékezéssel indul. Október 23-án, hétfőn 11.30-kor ünnepi szentmise lesz a St. Mary’s katedrálisban, majd 13 órakor kezdődik a fogadás az új-dél-walesi parlament ebédlőjében. 14 órakor nyitják meg A magyar forradalom képekben és okmányokban című kiállítást a parlament előcsarnokában. 14.30-kor kezdődik az ünnepi műsor a parlament előadótermében, híres művészek fellépésével, a forradalom és szabadságharc jelentőségének méltatásával, angol nyelven. Október 28-án a budapesti Bartók énekkar és a sydneyi Beethoven énekkar hangversenyét hallhatják az érdeklődők. Az évforduló alkalmából angol nyelvű, 80 oldalas, művészi kiállítású Emlékkönyv jelenik meg.

Védnöki díj egy személyre szólóan 100 dollár, házaspároknak 150 dollár. A védnöki díjat vagy adományt kérik az FMSZSZ nevére kiállított csekken a következő címre küldeni: Association of 1956, PO Box 10, Helensburg, NSW 2508.

‘56-ot méltatta a „vörös zsaru”

Az ‘56-os szabadságharcosok álma ötven évvel a forradalom után megvalósult, Magyarország elfoglalta méltó helyét a független államok között – írta Arnold Schwarzenegger a San Franciscó-i tiszteletbeli konzulnak írott levelében. Kalifornia kormányzója kiemelte, hogy a vasfüggöny lebontásában játszott szerepével Magyarország más országokat is segített abban, hogy részesülhessen az önállóság áldásaiból. Az osztrák származású hollywoodi filmcsillag olyan híres filmekben játszott, mint a Terminator vagy – stílszerűen – A vörös zsaru.

Ünnepély a Szent István templomban

A New York-i és környéki magyarokat várják október 22-én, vasárnap a Szent István katolikus templomban sorra kerülő főpapi szentmisére, amelyre Edward Egan kardinálist hívták meg főcelebránsnak.

A főpapi szentmise 10 órakor kezdődik, majd 12.30-kor ünnepi bankett, és 15 órakor következik az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékünnepélye. A banketten és az emlékünnepélyen részt venni csak előre megváltott belépőjeggyel lehet, személyenként egységesen 25 dolláros áron.

A részvételi jegyeket a Szent István Egyházközség irodájában lehet Hesz Dénes atyánál és a többi New York-i egyház papjainál és a rendező egyesületek vezetőinél lehet beszerezni. A belépőjegy telefonon megrendelhető a (212) 862-8500 vagy a (212) 628-0997-es számokon.

Göncz Árpád, volt köztársasági elnök szerint az ‘56-os emigránsok a világ minden részén megállták a helyüket

Példamutató egységbe forrott a magyar nemzet!

Az emigráció hazatér címmel, október 18-28-a között nagyszabású budapesti rendezvénysorozattal ünneplik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóját az akkori események idegenföldre kényszerített résztvevői. A rendezvénysorozat fővédnöke Göncz Árpád, a rendszerváltás utáni szabad és demokratikus Magyarország első köztársasági elnöke lesz, aki 1990-től 2000-ig töltötte be az államfői tisztséget. Az ismert politikust, írót, műfordítót, forradalmi tevékenysége miatt a Bibó-per másodrendű vádlottjaként 1958-ban életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, és az 1963-as amnesztia során helyezték szabadlábra. Göncz Árpád, számos kitüntetése mellett 2000-ben elnyerte az amerikai magyarság legnagyobb elismerését, a George Washington-díjat. Az alábbiakban Göncz Árpád életútjáról és 1956-os tevékenységéről olvashatnak összeállítást. A volt államfő kiemelte, hogy az '56-os magyar emigránsok a világ minden részén jól megállták a helyüket.

Tovább>>>

Bánkuty Géza kalandokban bővelkedő pályafutását mindig a magyarságért érzett felelősség hatotta át

Eljött az idő itthon és együtt emlékezni a forradalomra

– A nyugati világban szétszóródott magyarok mindenütt nagy izgalommal készülődnek az ‘56-os magyar forradalom és szabadságharc félévszázados évfordulójának megemlékezésére, és úgy gondoltuk, ez alkalomból – talán a történelem színpadán először és utoljára – az a legméltóbb megemlékezés, ha mi is elmondhatjuk, mint az emigráns ‘56-os nemzedék tagjai, képviselői, hogy mi történt velünk az emigrációban. Ezúttal először nem csak ki-ki  az adott befogadó országában emlékezik, hanem eleddig egyedülálló módon szülőhazájában, Magyarországon, együtt a honfitársainkkal – mondta a Panorámának adott interjújában v. Bánkuty E. Géza egykori ‘56-os szabadságharcos, a nyugati magyar emigráció kiemelkedő alakja, akinek kezdeményezésére jött létre az októberben rendezendő történelmi esemény, Az emigráció hazatér elnevezésű rendezvénysorozat.

Tovább>>>

Lányi Zsolt 1956-ban részt vett a kisgazdapárt újjászervezésében

Egységes magyar nemzetet!

Az erdélyi származású Lányi Zsolt 1945-ben kötelezte el magát a kisgazda eszmékkel, az „Isten, Haza, Család” eszményével, amelyhez azóta is hű maradt. 1956-ban részt vett a Kisgazdapárt újjászervezésében, emiatt évekig nem kapott állást. A rendszerváltás után újra bekapcsolódott a politikai életbe, a Kisgazdapárt fővárosi elnökévé választották, 1994-től két cikluson át országgyűlési képviselő, egy időszakban a Honvédelmi Bizottság elnöke volt. Hat évtizedes politikai pályafutása alatt mindig egységes nemzetben gondolkodott, ma is küzd a határontúli és emigráns magyarok jogainak érvényesítéséért. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából rendezik meg Budapesten Az emigráció hazatér című rendezvénysorozatot, amelyben Lányi Zsolt a magyarországi emlékbizottság elnöke. Az ismert politikus az alábbiakban vall életpályájáról.

Tovább>>>

Lassan György – A Corvin köztől Kaliforniáig

Tabánban áll az emlékmű

A legtöbb ember életében adódik olyan esemény, amely alapjaiban megváltoztatja és meghatározza élete további alakulását. Ilyen eset volt a húszéves szerszámkészítő, Lassan György életében az 1956. október 23-án kitört forradalom. A politikával alig foglalkozó fiatal lelkében felszabadult az addig szunnyadó hazafias érzés, megérezte a történelmi pillanat adta lehetőséget, és az elsők között fogott fegyvert, hogy felvegye a küzdelmet azzal a kommunista hatalommal szemben, amely sanyargatta, és megalázó helyzetbe kényszeríttette nemzetünk döntő többségét.

Tovább>>>

Bene Ferenc – a Független Magyar Szabadságharcos Szövetség ausztráliai elnöke

Fegyvereket szerzett a forradalmároknak

A Széna tériek 1956-os szabadságharcosa, Bene Ferenc – Az emigráció hazatér rendezvénysorozat emlékbizottságának ausztráliai elnöke – Baján született 1931-ben. Szülei földművelés mellett vegyeskereskedést vezettek. Az iskoláit szülővárosában végezte, ahonnan 1949-ben „államellenes összeesküvés” miatt kitiltották, mert az 1948-as választások alatt a Pfeiffer-párt megbízásából röplapokat terjesztett.

Tovább>>>

Kindernay István, az Európai Emlékbizottság felkért elnöke

1956-ért az emigrációban

A forradalom közelgő 50. évfordulóján a Panoráma tudósítói igyekeznek megtalálni és megszólaltatni az emigrációban azokat, akik a forradalom leverését követő évtizedekben, egészen napjainkig sokat tettek azért, hogy a világban szétszóródott ‘56-os magyarokat összefogják. A Szabadságharcos Világszövetség tagjai mindegyik országban megbecsülést szereztek a magyaroknak, és magasba tartották a forradalom lyukas zászlaját akkor, amikor Magyarországon a terror, a félelem és a bosszú ítélte némaságra az embereket.

Tovább>>>

Dr. Zádor Pál diákként az 1956-os forradalom résztvevője volt – Testvére előre látta a szovjet beavatkozást

Legnehezebb döntésem: hogyan folytassam november 4-e után?

Dr. Zádor Pál nemzetközileg elismert alkalmazott statisztikus, nagyszámú szakközlemény szerzője, munkáinak idézettsége pedig meghaladja a tudomány világában bűvösnek tekintett 1000-es küszöböt. Diákként az 1956-os forradalom aktív részvevője volt, többek között segített az Országos Munkás Tanács megszervezésében és részt vett a Parlamentben a Munkástanács első reménytelen novemberi megbeszélésén Kádárral.

Tovább>>>

Bánkuty Ilona napokig várta, mikor kerül a kivégzőosztag elé

Erőt adott az elszántság, összefogás

Bánkuty Ilona, leánykori nevén Réczi Ilona, Jászszentlászlón született, nagycsaládban,  összesen hét gyermekről kellett gondoskodniuk a szülőknek. S noha Ilona lányuk kitűnő eredménnyel végezte az iskoláit, s a kecskeméti gimnáziumba is fölvették, az anyagi nehézségek miatt mégsem tanulhatott tovább. Megélhetésüket biztosítandó, tizenhat esztendősen munkát kellett keresnie, így került Budapestre, s  éppen autóbusz-jegykezelőként dolgozott, amikor ‘56 októberében kitört a forradalom.

Tovább>>>

Ötvenhat képei

– a kivándorolt magyarok fotóalbumából

Az ‘56-os forradalom és szabadságharc eseményeiről a kivándoroltak közül sokan féltve őrzik-őrizték fotóikat az akkori eseményekről – akár maguk készítették azt, akár az újságokból vágták ki a képeket. Szerkesztőségünkbe Tasmániától Floridáig sok helyről érkeztek felvételek, olyanok, amelyeket beküldőik évtizedeken át őriztek otthonukban, íróasztalfiókjaikban, abban bízva, hogy egyszer majd szükség lesz rájuk, a történelmi valóság és az igazság kiderítése során. Most, az 50.évforduló kapcsán fellapoztuk archívumunkat, s közreadunk egy csokrot ebből a képalbumból.

Tovább>>>

Elismerések a forradalom és szabadságharc 50.évfordulója alkalmából

1956-os Magyar Szabadságkereszt és Díszérem

Az eseménysorozat alkalmából  a rendező szervek 1956-os Magyar Szabadságkereszt elismerést alapítottak és nyújtanak át mindazok számára, akik Magyarországon és határainkon kívül, szerte a világon törhetetlen hittel küzdöttek és küzdenek az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének, szellemi örökségének méltó megőrzéséért, Magyarország függetlenségéért és a magyarság fennmaradásáért.

Tovább>>>

Az 1956-os Magyar Szabadságkereszt elismerés tervezője:Zeidler Sándor

Filmhírességek egyenruháit is tervezte

Az államfőktől a hétköznapi emberekig sok ezren kaptak az elmúlt évtizedekben különféle kitüntetési jelvényeket, érméket, s bizonyára legtöbbjük büszkén is viseli. Ám, csak nagyon kevesen tudhatják – egyáltalán, gondolnak rá? – hogy ki tervezi, készítteti e gyakran igazi remekmunkát, művészi kivitelezésű kitüntetéseket, jelvényeket, érméket. Természetesen, többen is vannak, s ez is egy csapatmunka, de közöttük is az egyik legismertebb és elismertebb szaktekintély Zeidler Sándor, aki gyermekkora óta kutatja a kitüntetések és egyenruhák történetét. Számos hazai és külföldi lapban publikált, szerzője a Kitüntetések a Magyar Köztársaságban, társszerzője a Nagy magyar kitüntetéskönyv című munkáknak, sok-sok kiállítást szervezett, népszerű filmekben működött közre, s ő tervezte és készítette Az emigráció hazatér rendezvénysorozaton átadásra kerülő 1956-os Magyar Szabadságkereszt elismeréseket is.

Tovább>>>

Magas elismerés a clevelandi Kossányi-házaspárnak

Negyvenöt év a mikrofon mellett

Nem kevesebb, mint 250 politikus és nemzetiségi vezető gyűlt össze nemrégiben, hogy megtiszteljék és kitüntessék a Clevelandben élő Kossányi Miklóst és Máriát, akik 45 éve mindennapos magyar rádióműsort készítenek és 27 éve naponta magyar televízióműsort sugároznak egész Amerika-szerte a National Broadcasting Network égisze alatt. 1982 óta műholdon, 36 nyelven foghatók a műsorok.

Tovább>>>

Csillagokkal ékesített 56-os Magyar Szabadságkereszt George W. Bushnak, az USA elnökének

Köszönet a menekültek a befogadásért

George H. Walker, az Amerikai Egyesült Államok nagykövete búcsúzása előtt fogadta hivatalában Bánkuty E. Géza ‘56-os szabadságharcost, az ‘56-os Magyarok Világtanácsának, az ‘56-os Történelmi Alapítványnak és Az emigráció hazatér rendezvénysorozatnak az alapító-elnökét, Bodó Sándor Amerikából hazatelepült festőművészt, a rendezvény díszvendégét és

dr. Tanka Lászlót, az American Hungarian Panoráma magazin főszerkesztőjét, a Szervező Bizottság elnökét.

Tovább>>>

Kárpát-medencei magyar körkép

Tarics Péter rovata

„A magyar nemzet egy és oszthatatlan” – ez a mottója az Amarican Hungarian Panoráma világmagazin Kárpát-medencei ma-

gyar körkép című rovatának. A rovat célja, hogy a Kárpát-medencében felkutassa és népszerűsítse a magyarok által létrehozott értékeket, annak érdekében, hogy a magyarságról alkotott kép kedvezően alakuljon a nagyvilágban. Tisztelettel kérem azokat a világszerte élő jómódú, népünk sorsát szívükön viselő magyarokat, szervezeteket, egyesületeket, hogy, ha támogatni kívánják a rovatunkban megjelenő magyar értékeket, kezdeményezéseket, szíveskedjenek jelezni a következő elérhetőségeken:

E-mail: tarics.p@freemail.hu Mobil: 00-36-30-499-6362.

Tovább>>>

Ausztráliából, Új-Zélandról, Amerikából, Kanadából, Svédországból és más országokból érkeztek a vendégek

Nemzeti összefogást sürget a püspök

A Panoráma Világklub legutóbbi összejövetele a Svédországból hazalátogató Simon József festő- és szobrászművész kiállítás-megnyitójával indult, majd Lévai Joli énekes adott elő népszerű dalokat. A 70 éves korában elhunyt erdélyi író, emberjogi harcos, Bartis Ferenc életéről Szíki Károly színművész emlékezett meg, ezt követően Tamás Gábor református lelkész mutatta be az est díszvendégét, Tőkés László, Királyhágó-melléki református püspököt, aki elismerően szólt a Világklubról, s aktuális kérdésekről szólt a hallgatósághoz.

Tovább>>>

Fehér hölgy, fekete hanggal

A népszerű gospelénekesnő, Dávid Viktória, tanulmányait kifejezetten a spirituálék és gospelek magyarországi megismertetése és megszerettetése kapcsán kezdte el, magánúton. A műfaj szólóénekeseként nem könnyű feladatot vállalt, hiszen Kelet- és Közép-Európában ez a zenei szellemiség évtizedekig el volt zárva a közönség elől. A rendezvényszervezők sokszor még ma is bátortalanul nyúlnak a gospelekhez, pedig a műfaj minden alkalommal elnyeri a hallgatóság tetszését és érdeklődését.

Tovább>>>