Magyarország a magyaroké!
Washingtonban az amerikaiak világossá tették, hogy „Magyarország a magyaroké, Magyarország a magyarokra tartozik” – mondta amerikai látogatása után Orbán Viktor, aki elkísérte az ismert amerikai magyar közéleti személyiséget, Horváth Jánost, a Truman-Reagan Szabadság-emlékérem átvétele alkalmából.
Kapcsolati híd, üzletembereknek
A nyugati világban szétszóródott magyarság között jelentõs számban találhatók üzletemberek, akik kötõdnek valamilyen módon Magyarországhoz, s irántuk is különös érdeklõdés nyilvánul meg a magyarországi vállalkozások részérõl. Ezt a „kapcsolati hidat” hozta létre a Budapesten rendezett
II. Magyarsághíd nemzetközi üzleti konferencia.
Felejthetetlen élmények a Világbálon
Felejthetetlen emlékeket, értékes kapcsolatokat, gazdag kulturális és gasztronómiai élményeket hozott a résztvevõk számára a budapesti Grand Hotelben megrendezett III. Magyar Világbál, amelyen számos külhoni és hazai jelentõs személyiség is részt vett.
Zsuzsó, az argentínai magyar „honalapító”
Argentínában a magyarok köreiben csak Zsuzsónak szólítják azt a hölgyet, akinek életútja ritka példa arra, hogyan lehet idegen kultúrában magyarként gyökeret ereszteni. Haynalné Kesserû Zsuzsanna Argentínában újságot ad ki, szerkeszt, könyvtárat hoz létre, rendezvényeket szervez.
Magyarok az Óperenciás-tengeren
A 70 ezer tonnás úszó csoda, a Regal Princess Los Angelesbõl indult Ausztrália felé, több mint egyhónapos útra. Hangay György riportjában a személyzet tagjai között öt honfitársunkat is bemutatja, miközben megismerhetjük a luxushajók különleges világát.
A Gundel legendája
A budapesti Városligetben volt egyszer egy mesebeli palota. Falai között történt, hogy Gundel Károly, Európa nagy vendéglõseinek egyike, újraformálta a magyar gasztronómiát. Az étterem vendégei között volt II. János Pál pápa, II. Erzsébet brit királynõ és George H. W. Bush amerikai elnök.
Barry Faber és Péterffy Tamás kapta idén az amerikai magyarok elismerését
Washington-díj a legkiválóbbaknak
Az Amerikai Magyar Alapítvány elismerését, a George Washington-díjakat ezúttal Péterffy Tamás üzletember és Barry Faber rádióriporter vehette át a New York-i Waldorf Astoria szállodában. A rangos díjat olyan kiemelkedõ személyiségek kapják, akik sokat tettek az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatának szorosabbá tételéért, az egyetemes kultúráért, tudományért, üzleti kapcsolatokért.
tovább>>>
Csaba Gábor Ausztráliában és Új-Zélandon képviseli hazánkat
Bemutatkozott az új nagykövet
A közelmúltban adta át megbízólevelét Anand Satyanand új-zélandi kormányzónak Csaba Gábor, Magyarország nagykövete. A diplomatát Ausztrália és Új-Zéland nagykövetségének élére, Canberrába nevezték ki.
A nagykövet és felesége, Edit asszony a Wellingtonban élõ magyarok egy csoportjával is találkozott a fõkonzulátuson. Szentirmay Hellyer Klára, tiszteletbeli fõkonzul asszony, mint házigazda mutatta be a vendégeknek a nagykövetet, aki röviden ismertette életét és terveit, majd kötetlen beszélgetéssel folytatódott a találkozás.
Az amerikai magyar üzletember kezdeményezése
Hemingway-díjak a legjobbaknak
Átadták az amerikai magyar üzletember, George F. Hemingway által létrehozott Hemingway Alapítvány idei díjait Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián.
A Pethõ Sándor-díjat tizenhatodik alkalommal adták át a nyomtatott sajtóban, illetve az elektronikus médiában nyújtott kiemelkedõ teljesítményekért. A nyomtatott sajtó díját Gróh Gáspár, a Magyar Szemle címû folyóirat rovatvezetõje kapta. Az elektronikus médiában a TV2 munkatársának, Juhász Árpádnak ítélték oda az elismerést. A Pethõ Tibor-emlékérmet Süveges Gergõ, a Magyar Televízió munkatársa vehette át.
A Hemingway Alapítvány Dr. Szabó György Orvostudományi Díját Schaff Zsuzsa professzor kapta..
Az Életmû-díjat az azóta elhunyt Kosáry Domokosnak, az MTA volt elnökének, a Hemingway Alapítvány volt kuratóriumi tagjának ítélték oda.
Veszélyben a vízumlottó
Az amerikai vízumlottó-sorsolás jövõjét bizonytalanság fenyegeti, mivel a kongresszus megvonja a támogatást a programtól. A washingtoni képviselõház után a szenátus is törvényjavaslatot fogadott el a program finanszírozásának megszüntetésérõl.
Az 1990-ben létrehozott vízumlottó program keretében az amerikai külügyminisztérium évente 50 ezer állandó letelepedésre jogosító zöld kártyát sorsol ki külföldieknek. A vízumlottó világszerte nagy népszerûségnek örvend: tavaly 6,4 millióan jelentkeztek zöld kártyára.
A washingtoni politikusok szerint a program nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mivel hamis okmányokkal terroristák juthatnak az országba.
Drágul az amerikai vízum
Januártól emelkedik az amerikai vízumok kezelési díja; a megnövelt díjból származó bevételek hozzájárulnak a 2001. szeptember 11-i merényletek után megerõsített biztonsági intézkedések finanszírozásához – jelentette be az amerikai külügyminisztérium.
A turizmus, üzleti út és tanulmányok céljából az Egyesült Államokba belépni kívánók vízumkezelési díját 31 százalékkal, a jelenlegi 100 dollárról 131 dollárra emelik, a bevándorló vízumok kezelési díja 6 százalékkal, 335-rõl 355 dollárra nõ 2008. január 1-jétõl. A vízumdíj emelkedése nem vonatkozik azokra az országokra – közöttük több EU-tagállamra – amelynek az állampolgárai 90 napnál rövidebb tartózkodás esetén vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba.
Bill Clinton tartott elõadást Budapesten
Erősebb kapcsolatok az Egyesült Államokkal
Magyarország Európai Unióban és a régióban betöltött szerepérõl beszélgetett Bill Clinton, az Egyesült Államok korábbi elnöke és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Parlamentben folytatott eszmecserén a miniszterelnök elmondta, Magyarország az Európai Unión belül tovább kívánja erõsíteni partnerségét az Egyesült Államokkal.
Bill Clinton a Central European Bussines Centre meghívására érkezett Budapestre. A politikus 250 meghívottnak, üzletembereknek, diplomatáknak tartott elõadást. A szabad világ egyik legnagyobb problémája a szociális egyenlõtlenség, a világ lakosságának fele kimarad a globalizáció elõnyeibõl – mondta Clinton elõadásában. A problémák között említette a terrorizmust és a globális klímaváltozást.
Az est moderátori szerepét Kovács Nimród, a UPC közép-európai csoportjának és a UPC Magyarország Kft. társaságokak az elnöke látta el.
Magyar Fiatalokért Díj az Aykler-házaspárnak
Segítik a határon túli ifjakat
A Budai Várban, a Hadtörténeti Múzeum dísztermében több mint kétszáz jelenlévõ elõtt rendezték meg a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány nemzetközi konferenciáját és díjátadó ünnepségét. Ennek keretében adták át a kanadai Torontóban élõ Aykler Béla és felesége, Ayklerné Papp Zsuzsanna részére a Magyar Fiatalokért Díjat, azon kiemelkedõ közéleti és szellemi tevékenységért, amely elõmozdítja, segíti és ápolja az anyaországi és a határon kívül élõ fiatalok, anyanyelvi mûvelõdését, nemzeti kultúrájának elmélyítését, kapcsolatukat egymással és az anyaországgal.
tovább>>>
Milyen volt Wass Albert?
Portréfilm az írófejedelem
otthonában készült vallomásokkal
Wass Albert írásai ma már világszerte népszerûek, Magyarországon és a külhoni magyarság közösségeiben egyaránt. De ki ismerhette õt személyesen? Ki járhatott az otthonában, beszélgethetett vele és családjával, megsimogathatta hûséges kutyáját, és az astori fák hûvösében faggathatta a bölcs írófejedelmet életérõl, gondolatairól, üzeneteirõl?
tovább>>>
Nemzetközi üzleti konferencia a Kárpát-medence és a
nagyvilág magyarságának összefogására
Kapcsolati híd a magyar-magyar
vállalkozások között
A nyugati világban szétszóródott magyarság között jelentõs számban találhatók üzletemberek, befektetõk, vállalkozók, akik kötõdnek valamilyen módon Magyarországhoz, s irántuk is különös érdeklõdés nyilvánul meg a magyarországi vállalkozások, üzletemberek részérõl. Ezt az úgynevezett „kapcsolati hidat” hozta létre a nemrégiben, Budapesten rendezett II. Magyarsághíd nemzetközi üzleti konferencia a Tulip Inn Hotelben, ahol mintegy másfélszázan vettek részt, cseréltek információkat, mutatták be termékeiket, szolgáltatásaikat, építették tovább kapcsolataikat.
tovább>>>
Brisbane-ben bemutatták Bencze Magda cd-jét
Verscsokor az ausztráliai magyarságnak
A külhoni magyarság közösségeiben nem ritkák a kulturális események, ám az elõadómûvészek közül csak nagyon kevesen mondhatják el, hogy mûvészeti munkássága örökre megõrzõdik. Most egy ilyen hírt kaptunk a távoli Ausztráliából, Brisbane-bõl, ahol az ott élõ és gyakran fellépõ Bencze Magda elõadómûvész mutatta be önálló cd-jét Õszi levelek címmel.
Fél évszázados báli hagyományok Sao Paulóban
Brazil fiúval járta élete
első valcerét a magyar lány
A külhoni magyarság legrangosabb társasági rendezvényei, szinte mindenütt a nagyvilágban – a magyar bálok. Évtizedes hagyományai vannak ennek az eseménynek, s nincs ez másként Brazília tízmilliós nagyvárosában, Sao Paulóban sem, ahol nemrégiben immár az 51. Magyar Bált rendezték, amelyen magyarok és brazilok, s több más nemzetiségüek együtt ropták a táncot, ismerkedtek, szórakoztak.
Szellemi utóvédharcok Buenos Aires-i honfitársaink körében
Zsuzsó, az argentínai magyar „honalapító”
Argentínában a magyarok köreiben csak Zsuzsónak szólítják azt a hölgyet, akinek különös életútja ritka példa arra, hogyan lehet egy idegen kultúrában magyarként gyökeret ereszteni. Hiszen alig hatesztendõsen hagyta el szüleivel az országot. Szülei elsõ idõkben úgy gondolták, hogy rövidesen újra visszatérhetnek szülõföldjükre. De a sors más irányt rendelt számukra: menekülniük kellett, ezért iskoláit Németországban, majd Svájcban végezte. Aztán 1948-ban egyszer csak Buenos Airesben kötnek ki, tizennégyezer kilométerre az óhazától. Ilyenkor egy fiatal kislánynál már megszakadnak a szülõföldhöz kötõdõ szálak, beilleszkedik a befogadó országba, pláne aki késõbbre öt nyelvet is kiválóan beszél! De vannak még csodák. Akad, aki bármilyen távol is kerül a hazától, lélekben mindig otthon van. Haynalné Kesserû Zsuzsánna kötõdik gyökereihez. Felnõtt korban több ízben személyesen is Magyarországra látogatott, ápolja kapcsolatait, Argentínában pedig magyar–spanyol újságot ad ki, szerkeszt, könyvtárat hoz létre, rendezvényeket szervez… szóval, egy modernkori magyar (ott)honalapító lett a dél-amerikai kontinensen!
Különös világ az óceánjáró luxushajókon
Magyarok az Óperenciás-tengeren
Melyik az Óperenciás-tenger? Szerintem az, amelyik legmesszebb van Magyarországtól: a Csendes-óceán. Azt mondják, hogy magyarok mindenütt vannak. Hát, akkor az Óperenciás-tengeren is kell, hogy legyen legalább egypár – gondoltam. S meg is találtam õket – de ne vágjunk a dolgok elébe, vegyük sorba: hogyan is volt? A 70 ezer tonnás úszó csoda, a Regal Princess rendületlenül szelte a Csendes-óceán hullámait. Los Angelesbõl indultunk Ausztrália felé, több mint egyhónapos út állt elõttünk. Indulás elõtt több barátunk hüledezett: te jó ég, majdnem öt hét, mit fogtok ott csinálni ennyi ideig? Most, hogy már mögöttünk van az utazás, a válasz egyszerû: semmit! De a semmibe azért sok minden belefér…
Venezuelából, Sri Lankáról, Új-Zélandról is érkeztek vendégek
Évbúcsúztató a Panoráma Világklubban
Számos országból érkeztek vendégek ezúttal is a Panoráma Világklub éves záróeseményére, hogy egy kellemes estét együtt töltsenek, búcsúzva az óesztendõtõl. Szerepelt a programban kórus, elõadómûvészek, vers, zene, s a végén pedig egy állófogadás keretében ismerkedtek a jelenlévõk, akik között voltak, akik Angliából, Indiából, Ausztráliából, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Új-Zélandról, Sri Lankából… és más országokból érkeztek.
Gundel: a konyhaművészet
és a kifinomult vendéglátás szimbólumai
A budapesti Városligetben volt egyszer egy mesebeli palota… Falai közt történt, hogy Gundel Károly, Európa nagy vendéglõseinek egyike, újraformálta a magyar gasztronómiát. Hosszú, viharos évtizedekkel késõbb, 1992-ben megérkezett Láng György, a világhírû gasztronómus, hogy felébressze álmából Csipkerózsikát, és páratlan élményt nyújtó éttermet teremtsen. A Gundel az évek során a mûvészetek és a stílus palotájává vált. Az 1894-ben felavatott épületben a konyha különlegességei mellett az építészet, a festészet és a zene remekei együtt élvezhetõk.
|
olvasóközönségünknek, segítõinknek és tehetségesen szorgalmas munkatársainknak. Ma is egyedül vagyunk jelen a nagyvilágban olyan magazinként, amely a külhoni magyarság életét mutatja be, Amerikától Európán át Új-Zélandig – a Kárpát-medencével bezárólag. 
