A Panoráma 2008

július-szeptemberi

száma

               

         

 

Korábbi számaink>>>

    

      

Vissza az Óhazába?

    

    Sokan küzdenek ezzel a dilemmával: maradjanak mindhalálig a befogadó országban vagy életük hátralévő esztendeit magyar földön, az óhazában töltsék el?

Ezernyi körülmény – anyagi, családi, érzelmi stb. – befolyásolja ezt a döntést. Több tízezerre tehető azok száma, akik úgy határoztak, idős napjaikra hazatérnek. A nagy többség, persze, marad ott, ahová évtizedeken át „befészkelte” magát, munkája, családja, egzisztenciája odaköti. S vannak, akik haláluk esetére rendelkeznek úgy, hogy hamvaikat, vagy azok egy részét szülőföldjükön helyeztessék örök nyugalomra. Nagy dilemma ez. Két haza. Hogyan osszam el közöttük egyetlen életemet?

Pillerék Brazíliában hasonló kérdéseket tettek fel, ahogyan e lapszámunkban is olvasható, s végül úgy döntöttek, maradnak. Merthogy ők ott, a Sao Paulóban töltött hat évtized alatt, seregnyi honfitársukkal egy kis Magyarországot építettek fel. Magyar közösség, ház, templom, klub, köztér szoborral, cserkészet csapatokkal, sportbajnokságok, egyéb rendezvények…

Minden ugyanúgy, mint itthon, talán még jobban. Ők, a brazíliai magyarok azt is elérték, hogy október 23-án egész Brazília magyar napot tartson!

Így is lehet „hazatérni”. Nevezetesen, hogy az óhazát viszem el a befogadó országomba.

De azokra sem neheztelek, akik egy Duna-parti sétáért képesek összepakolni és visszaköltözni Magyarországra.

  

Tanka László

     


 

Beszélgetés Polgár Viktor főkonzullal a vízumügyről, az amerikai magyarságról,

s a kulturális lehetőségekről

      

New Yorkban a helyzet változik

     

    Magyar diplomatáink közül Amerikát kevesen ismerik jobban Polgár Viktornál. Itt érettségizett, itt szerezte a diplomáját, hosszú esztendőket töltött Kanadában és az Egyesült Államokban, miközben intézte-szervezte a magyar-amerikai kapcsolatokat. 2007 augusztusától pedig újra ideszólította hívatása: nagyköveti rangban a New York-i főkonzulátus vezetésével bízták meg. Munkába lépése óta jó néhány változásról hallhattunk, ezekre kérdeztünk rá; lapunk főszerkesztőjét hivatalában fogadta Polgár Viktor.

tovább>>>

    

      


    

Bródi Gábor ENSZ-nagykövet Magyarország nemzetközi szerepéről

        

Kis ország nagy lehetőségekkel

     

    

    Bródi Gábor több mint két évtizede tevékenykedik a magyar külügy különféle területein, számos fontos tisztséget töltött be, korábban a Külügyminisztérium helyettes államtitkáraként multilaterális ügyekkel foglalkozott. 2005-től vezeti a Magyar Köztársaság állandó New York-i ENSZ-képviseletét, nagyköveti rangban. 2008 májusában a világszervezet költségvetési bizottságának elnökévé választották, így   szeptembertől egy éven át tölti be a világszervezet egyik legfontosabb, úgynevezett V. Bizottságának az elnöki tisztét. Bródi Gábor New York-i hivatalában fogadta lapunk főszerkesztőjét.

tovább>>>

 


      

Bemutatkozott a Hild-program Amerikában *** Vastaps a Kazal László-emlékműsoron

         

Minden szolgáltatáshoz hozzájuthatnak

a külhoni magyarok is

       

    Sokat hallunk a távoli országokban élő magyarokról, a kint születettek, a másod-harmadgenerációsok Magyarországra telepített üzleti vállalkozásairól. Ismerünk hazatelepülőket, itthon új életbe kezdőket, jóval kevesebbet tudunk viszont a tőlünk távoli magyar közösségek mindennapi életéről, vágyairól, és bizony, egyre kevesebbet az idősekről. Azokról az idősekről, akik, miután szülőföldjüktől távol kemény munkával egzisztenciát teremtettek, a pihenés időszakában visszatérnének a gyökerekhez, idehaza keresnék a régi kapcsolatokat, hangulatokat, felelevenítenék a fiatalkori emlékeiket – e programindító gondolatokat fogalmazta meg a nyugati magyarság számára Kézdy Gábor, a Hild vezérigazgatója, aki nemrégiben, Földeák Gábor marketingigazgatóval, Kazal László-ajándékműsor keretében az Amerikai Egyesült Államok négy nagy magyar közösségébe látogatott.

tovább>>>

      

    


Madrid magyar festőművésze

    

Zoltán fergeteges művei

       

    Tízéves korától megszállottan rajzolt Fodor-Lengyel Zoltán. Tervezett díszletet, lemez- és könyvborítót. Film- és színházi rendezőnek készült, arról álmodozott, hogy musicalt ír. Cselgáncsozott, többszörös magyar bajnok lett, majd abbahagyta, hogy tanulhasson. Tizenkilenc évesen kiment Franciaországba, és ott jó időre lehorgonyzott. Egy év múlva a párizsi Galéria Art 3000 megrendezte első kiállítását, és összes képe elkelt. Ettől kezdve mintha tündérmesébe pottyant volna. Majdnem két évtizede Madridban él. Nemrég a budapesti Cervantes Intézetben vette át a Cádizi Királyi Szépművészeti Akadémia Arany Érdemrendjét.

tovább>>>

   

    

Piller Éva, Gida és a többiek *** Megőrizték és továbbadták nemzetszeretetüket

    

Brazília kis Magyarországa Sao Paulóban

           

           

    Brazíliában abban az időben nem volt nehéz a beilleszkedés. A brazil nép nagyon felnézett az európai emberekre, s boldog volt, ha egy onnan érkezett beházasodott a családjába. „Óh, az európaiak mind nagyon intelligensek!” – mondták az egyébként is melegszívű, nyitott és barátságos dél-amerikaiak. Persze, amikor '49 novemberében az ötfős Tirczka-család behajózott Rió de Janeiróba, kisebb gondjuk is nagyobb volt ennél a jelenségnél. Munkára, keresetre, megélhetésre vágytak. A 17 esztendős szép nagylányuk, Évike sem gondolt arra, hogy innentől egész élete Brazíliához fog kötődni.

tovább>>>

 


    

Egy amerikai-magyar Európa második legnagyobb médiavállalkozásának vezetésében

         

Várdy Zoltán televíziója piacvezetésre tör

            

         

    Nyolc évvel ezelőtt, egy internetes cég élén került Amerikából Magyarországra Várdy Zoltán, múlt év nyarán pedig a német ProSiebenSat.1 Média AG – Európa második legnagyobb médiavállalkozása – vezetésében a TV2 irányításával bízták meg, ahol korábban kereskedelmi igazgatóként dolgozott. Amerikában született, és ott nőtt fel, a nemzetközileg ismert történészházaspár, Várdy Béla és Ágnes gyermekeként. Huszonkét évesen lépett felnőttként először magyar földre, magyar felesége van, együtt nevelik lányukat. Munkájáról, televíziós elképzeléseiről kérdeztük Várdy Zoltánt, a TV2 vezérigazgatóját.

tovább>>>

    


           

Népszerűsége töretlen Erdélytől Magyarországon át Amerikáig

       

Tamás Gábor, mint jelenség

            

             

    Nemrégiben zsúfolásig megtelt a Nemzet Filmszínháza, a gyönyörű Uránia, ahol a 60 éves Tamás Gábor tartotta születésnapi és énekesi pályafutásának 50. évfordulós koncertjét. Nem először telt meg tiszteletére ez a szépséges terem, és nem először termett a legkedvesebb, legszívmelengetőbb babérokból itt Tamás Gábornak.

tovább>>>

         

           


          

Kerékgyártó Edina,

a szakrális magyar tánc megalkotója

          

        

Kerékgyártó Edina táncművész pályafutása újabb bizonyíték arra, hogy ha valaki szenvedélyesen szeret valamit és tehetséges, akkor minden nehézség, akadály ellenére utat tör magának, és sikere lehet.

     

– Hatéves koromtól táncolok – mesélte Kerékgyártó Edina – klasszikus balettel kezdtem Keveházi Gábor tánciskolájában. – Nagyon el voltam keseredve, amikor 12 éves koromban egy bokasérülés után az orvosok azt tanácsolták, hogy ne erőltessem, a balettet hagyjam abba. A tánctól azonban nem tudtam elszakadni, ezért váltottam, Jeszenszky Endrétől dzsesszbalettet, kortárs táncot tanultam.

Szülei úgy gondolták, hogy lányuknak legyen egy polgári foglakozása, ezért az érettségi után idegenforgalmi közgazdasági szakon szerzett diplomát. Ugyan nyelvet ment tanulni Londonba, de sorsát nem kerülhette el, mert megismerkedett az ír sztepptánccal. Hazaérkezése után beiratkozott egy ír szteppvilágbajnok tánciskolájába, majd fellépett egy ír szteppshow-ban. Ezen kívül elvégezte a Táncpedagógusok Országos Szövetségének kétéves iskoláját is és táncpedagógusi végzettséget szerzett. Mesterei között említhető Földi Béla, Fejes Ádám és Fuchs Lívia.

tovább>>>

    

     


     

Magyar ösvény Új-Guineában

        

    A közelmúltban Pápua Új-Guineában járt az az expedíció, mely Fenichel Sámuel és Bíró Lajos természettudományos kutatók ottani munkásságának dokumentálását tűzte ki célul. Az expedíció szakmai vezetője dr. Hangay György, filmes szakembere Xántus Gábor, a kiváló erdélyi dokumentum-készítő volt. A pápuák földjére Xántus Gáborral tartott fia, Áron is.

tovább>>>

 


Mottó: „Azért nem jut olyan sok ember sehova az életben, mert amikor

a lehetőség kopogtat az ajtajukon, éppen a hátsó kertben

keresgélik a négylevelű lóheréket.”

(Walter Chrysler)

Gaál László világhódító útjára indított egy hungaricumot

           

Amikor a szerencse az ajtónkon kopogtat

            

    Magyarországról számos különleges termék vált már az egészségügy területén világszerte elismertté az elmúlt évtizedekben. A C-vitamin felfedezésétől a Béres-cseppig hosszasan sorolhatnánk a különféle hungaricum jellegű találmányokat, melyek sorába nemrég egy olyan ígéretes termék került, mely a népgyógyászatból ismert, természetes forrásból származó gyümölcsök hatóanyagait ötvözi, s alkalmazása már ma is sikert sikerre halmoz. Kitüntető díjakat kap, kiválóak a tudományos és a klinikai minősítések, elismerőek a fogyasztói visszajelzések – és az üzleti számok is igencsak felfelé ívelnek. Gaál Lászlónak és csapatának ebben a termékben, a Flavon Maxban  lényegében másfél évtizedes szakmai tapasztalata, tudása, ismerete és kapcsolatrendszere csúcsosodott ki.

tovább>>>

     

           


A Gyermekrák Alapítvány a tengerentúlon és Európa más országaiban épít ki sokoldalú kapcsolatokat  ***  Várják a nyugati magyarság segítő együttműködőit!

Nemzetközi kezdeményezések a gyermekrák

betegség visszaszorítására

         

    

    A rákbetegség nem ismer határokat, bőrszínt, kort, nemet, mindenhol és mindenkinél pusztít. E küzdelemnek a legnagyobb vesztesei a gyermekek körében vannak, ezért is övezi különös figyelem és törődés a gyermekrákban szenvedők segítését szerte a világban. Magyarországon ebben a küzdelemben, több mint egy évtizede élen jár a kiemelkedően közhasznú Gyermekrák Alapítvány, amely ez idő alatt számos módon járult hozzá több száz gyermek meggyógyulásához, százmilliós eszközvásárlásokkal támogatja a gyógyítást végző intézményeket, a rákkutatást. Tevékenységével elismerést váltott ki külföldön is, nemzetközi kapcsolatokat épít ki, partnerségi együttműködéseket, adományokat, támogatókat szervez világszerte, így a külhoni magyarság körében is.

tovább>>>

         

         


         

Bajor Imre speciális találmánya: az éttermi művészklub

Báránygerinc, kisfröccsel és cilinderrel, cipellővel

           

A Kicsihuszár várja vendégeit a belvárosban

              

               

    Sokan irigyelhetik manapság Bajor Imrét: ismert és elismert  színész, népszerű filmsztár és tévészemélyiség, szereti egy egész ország – ebből a fél ország barát és jó ismerős –, gyönyörű gyermekei vannak, szép felesége, anyagi jólét… szóval, mindezek után és mindezek közepette, ki gondolná, hogy Bajor Imre életéből már csak egyetlen dolog hiányzott. Ez pedig a Kicsihuszár Étterem. S lőn, ez is megtörtént.

tovább>>>

     


           

Várjuk Önt, fent a Normafa tetején! *** Mottónk: szeretet és gondoskodás

           

Szerveződik egy nagy család Magyarország

legszebb idősek otthonában

          

        

      Magyarország egyik legszebb panorámáját nyújtja a Normafa tetején magasodó idősek otthonának széles terasza, amelyet gyakran foglalnak el az ott élő nők és férfiak, sőt olykor látogatóikat,vendégeiket  is oda invitálják. Lent a Duna kanyarog szélesen, körülölelik a magasodó hegyek és dombok, a kanyargó utak mentén házak, lakótelepek magasodnak, s miközben ezt nézzük, itt fent „harapni” lehet a jó levegőt… A szó igaz értelmében egy szállodában érezhetik magukat az ott lakók, hiszen még nem túl régen egy népszerű hotelként működött ez az intézmény, s nevezetes szakmai és közéleti események helyszínéül is szolgált.

tovább>>>

          

      


  

 

 

Korábbi számaink>>>

 

 

 Webdesign:MIF                                                                                                       Copyright: Mediamix 2008

 

 

 

 

 

 

  

 

Panoráma 2006/4