Kesztyűs Ferenc festőművész modern

technikákkal forradalmasította a képzőművészetet

Káprázatos szín- és tűzvarázs

 

Kesztyűs Ferenc, háromszoros nemzetközi ezüstérmes grafikus- és festőművész az egyetemes festészetet forradalmasító tűzzománc-kerámia technológia és a szilikon művészfesték feltalálója, táblaképek és murális falfestmények készítője. Állandó kiállítása a Hotal Taverna (Budapest V., Váci u. 20. ) Kesztyűs Ferenc Termében, továbbá állandóan nyitva tartó zártkörű házi galériájában (Budapest VII., Damjanich u. 26/a, VI. emelet, 11. ajtó) és - ha valaki arra jár - a thaiföldi Bangkokban, a Glas Hausban és a The Imperial Queen's Park Hotelben tekinthető meg. A család házi galériájában Kesztyűs Ferenc fia, Tibor (festő- és grafikusművész) alkotásai is láthatók.

 A művész a Kibédi Ervinről készített portréjával (tűzzománc-kerámia)

Kesztyűs Ferenc 1932-ben született Sarkadon. A neve számos hazai, nemzetközi egyéni és csoportos kiállítás kapcsán jól ismert. Olaj- és tűzzománc-kerámia festményeivel, szilikon művészfestékkel készített képeivel, grafikáival, karikatúráival több kontinensen is számos alkalommal bemutatkozott, s nem egy hazai és külföldi múzeum, műgyűjtő őrzi alkotásait. Az anconai nemzetközi grafikai és humor biennálén háromszor tüntették ki ezüstéremmel, de sok más nemzetközi kiállításon, így többek között Montrealban, Guadalajarában, Gabrovóban és Prágában is számos diplomát, míg Havannában nemzetközi bronzérmet kapott.

A művész négy évig tartó kísérletezés révén dolgozta ki a tűzzománc-kerámia festészet technológiáját, amely a képzőművészet teljesen új műfajává (táblakép), az építészet külső és belső (murális) díszítőelemévé vált.

A tűzzománc-kerámia kép -40 és +1200 oC között károsodás nélkül állja a hőmérsékleti változásokat; törésszilárdsága, kopásállósága, víztaszító hatása révén rendkívül tartós, a gépkocsik által kibocsátott gázoknak, savaknak is ellenáll. Az időjárás viszontagságaival is dacoló, az egyetemes festészetet forradalmasító szilikon művészfesték - amely a tűzzománc-kerámia paramétereihez hasonló - alkalmas fal, papír, festővászon, üveg, kerámia, porcelán, üvegvászon, fém, textil is pavatex festésére.

A tűzzománc-kerámia és szilikon művészfestékkel és technológiákkal festett alkotás - amely üzenet a mából a jövő számára: így éltünk és így néztünk ki, ilyen volt a környezetünk - restaurálás nélkül is több ezer évig élvezhető lesz.

A művész egyéni nagyméretű tűzzománc-kerámia faliképei a sarkadi 1. számú iskola homlokzatát, a debreceni református kollégium dísztermének főfalát, a sarkadi katolikus templom keresztelő asztal fölötti főfalát és a máriaremetei bazilika tabernákulumát (Krisztus levétele a keresztről) díszítik. Sarkadon, a volt polgári iskola homlokzatán látható a fiával, Kesztyűs Tibor festőművésszel közösen készített, állami címerünket ábrázoló alkotása, és ugyancsak jelentős alkotásuk az újpesti fészekrakók házának belső fali képe.

Kesztyűs Ferenc mintegy fél évtizedig vezette a HNF kisgalériáját, a Műgyűjtők és Műbarátok Egyesülete Aradi utcai kiállítótermét, az El Kalászi Galériát, a városligeti Sissi Galériát, valamint az EMKE kiállítótermét, ahol számtalan művésznek rendezett és nyitott kiállítást. Dr. Szíj Rezső művészeti íróval, dr. Pogány Ö. Gáborral, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatójával, Sipos Tamás művészettörténésszel és más közismert művészekkel, így Büki Attilával, Szamosi Horváth Tamással és másokkal évtizedeken át zsűrizett kiállításra kerülő alkotásokat. Nyaranta művésztáborok művészeti vezetőjeként hazai és külföldi művészeket hív meg, és alkotásaikból kiállítást rendez (Buják, Bük, Sarkad, Kétegyháza).

A művész 1997-ben, szülővárosában, a saját maga, a fia és a művésztársak alkotásaiból alapította meg a Sarkadi Városi Képtárat. Közel negyven éve működik a képzőművészeti magániskolája, ahonnan számos, ma már ismert művész került ki.

Kesztyűs Ferenc hazai és külföldi egyéni kiállításainak se szeri, se száma, így alkotásait bemutatták a párizsi ikebana galériában, a zürichi és berni galériában, frankfurti tavaszi és őszi nemzetközi vásáron és az egykori bonni magyar nagykövetségen, valamint Hollandia, az Egyesült Államok és Japán kiállítótermeiben, s nem utolsósorban az 5. Enteriőr Nemzetközi Kiállítás keretében.

A művész hosszú éveken át dolgozott, mint díszítőfestő, aranyozó és freskófestő a Parlamentben, az Operaházban, a Moulin Rouge-ban, az Angol Parkban, az Operettszínházban, a Szent Család és Örökimádó Templomban.

Kesztyűs Ferenc 2002-ben, a 70. születésnapja alkalmából a bangkoki Glass Hausban és a The Imperial Queen's Park Hotelben egyéni kiállítást, míg a szintén bangkoki Sas Hotelben háromhetes bemutatót, a pesti Vigadóban - a 6. Enteriőr Nemzetközi Kiállítás keretében - egyéni tárlatot rendezett. A következő évben ismét Thaiföldre vezetett az útja, ahol a bangkoki Windsor Suites Hotelben, s Pattayán, a Royal Garden Resort Plazában rendezett tárlatot.

Művészi munkássága bővebben olvasható könyvekben, leporellókban, újságokban, folyóiratokban, a Ki kicsoda a hírközlésben? című kiadványban, a Magyar művészeti lexikonban, a Magyar festők és grafikusok lexikonában, a Humor lexikonban, az Európai művészeti lexikonban, a Fontos emberek lexikona CD-ROM lemezén, a Who is Who Magyarországon enciklopédiájában.

Kesztyűs Ferenc már említett házi galériájában fia, Kesztyűs Tibor festő- és grafikusművész alkotásai is láthatók. A két művész legutóbbi közös tárlatát Szín- és tűzvarázs címmel nemrégiben láthatta a közönség a budapesti Rosenstein vendéglőben.

 

 

Kesztyűs Ferencék találmánya gazdagította

a képzőművészetet *** A szilikon, mint csodaszer

Művek az örökkévalóságnak

 

Ha századokkal ezelőtt ismerték volna a Ke-Na szilikon művészfestéket, akkor bizony ma nem kellene attól tartanunk, hogy az egyetemes festőművészet kiváló alkotásait nem tudjuk majd túl sokáig csodálni a maga eredetiségében, pompázó színeiben ...Alkotók és műgyűjtők rettegett félelme, hogy egyszer csak el kezd barnulni, hámlani, repedezni a nagy munkával készített vagy a drága pénzen vásárolt festmény.

Egyszerűen azért, mert a pigment festékek kötőanyagaként száradó növényi olajokat alkalmaztak, amely a nedves levegő hatására duzzad, a szárazra zsugorodik, levegőn oxidálódik - és lassan-lassan jöhet a restaurátor. Ezért is fogadják a szakemberek, a művészek és műkedvelők egyaránt nagy örömmel és várakozással a neves szakmai trió - Kesztyűs Ferenc grafikus- és festőművész, dr. Nagy József professzor és dr. Demjén Zoltán vegyészmérnök - találmányát, a szilikon művészfestéket.

Négy évvel ezelőtt kezdték el a kísérleteket, s ez idő alatt kidolgozták a falra, műanyagra, papírra, fára, fémre, üvegre, porcelánra, vászonra és farostlemezre egyaránt kiválóan használható szilikon művészfesték technológiáját. Most pedig - a városligeti Rátkai Márton klubban tartott bemutatón - már a konkrét kivitelezésnek is szemtanúi és résztvevői lehettek a képzőművészek, az újságírók és az érdeklődők egyaránt.

- Ha a festők ezt a technológiát kipróbálják, nem fognak visszatérni a hagyományos eljáráshoz - véli a maga példáján okulva Kesztyűs Ferenc ismert és elismert grafikus- és festőművész, akinek kiállításait számos országban láthatták már Montrealtól Havannán át Thaiföldig, s e kapcsolatrendszerén keresztül is gondoskodik arról, hogy a találmány híre mihamarabb eljusson a világ minden tájára. Akárcsak a korábbi találmánya, a tűzzománc kerámia, amely a képzőművészet teljesen új műfajává (táblakép), az építészet külső és belső díszítőelemévé vált, s a mínusz 40 foktól a plusz 200 fokig állja az időjárás változásait.

A szilikon művészfesték ugyanazokat a pigmenteket tartalmazza, mint a hagyományos. Könnyű és egyszerű a felvitele, a kötőanyaga folyékony, ami hidegen kétkomponensű szilikongumivá alakítja a festéket. Ezzel festhetünk akvarellszerűen éppúgy mint lazúrosan és pasztózusan, vagy vastag felrakással - ecsettel, spaklival, csőtollal, festőkéssel, festékpipával - kinek miként tetszik. Végtelen tehát az alkalmazási területe, az általa készült alkotás örök életű: nem öregszik, nem szorul restaurálásra, közömbös a levegő páratartalmára, a hidegre-melegre és az oxigénre.

Bizonyára csak idő kérdése, s ismert és népszerű lesz a Ke-Na művészfesték is, akárcsak a szilikon felhasználásával készült többi találmány is, amelyek már mindennapjainkban jelen vannak. Csupán néhány év, s már nem kell aggódnunk képeink időtállósága miatt sem...S abban bízunk, hogy ez a magyar találmány miközben világszerte alkalmazott lesz, mégis megmarad a magyar kivitelezők, gyártók kezében. 

Kesztyűs Ferenc

festményeiből: