|
Kovács Nimród szerint a munka, a művészet,a mozgás és a jó bor társasága teszi teljessé életünket Megvalósult amerikai álom Vezetett, követett, s ha kellett, félre állt
Igazi amerikai álomtörténet: fiatalon, egy szál fürdőnadrágban, pénz, kapcsolat, nyelvtudás nélkül, „a semmi ágán” érkezett a nyugati világba Kovács Nimród. Ahonnan bő két évtized kemény munkája és tanulmányai után félig hazatért, s ma Európa egyik legjelentősebb kommunikációs cégének az élén áll. De jelentőset alkotott a magyar borászat nemzetközi bevezetésében, a szépségiparban, a mecenatúrában, a jótékonykodásokban. Pedig, amikor ifjúkorában már az ötödik gimnáziumból is eltanácsolták – horribile dictu: rossz magaviselete miatt –, szegény szülőknek fájhatott a feje, mi is lesz majd egyetlen gyermekükkel?
Nimród édesapja, dr. Kovács János Ferenc jól menő ügyvéd volt Budapesten, amikor a második világháború vége felé katonának vitték, aminek három és féléves orosz fogság lett a vége. Hazatérte után házasságot kötött Csuhran Máriával, s 1949. október 27-én megszületett egyetlen fiuk, Nimród, aki ezt a szép ősi magyar nevet kapta. Ám, nemsokára újra nehéz idők jöttek. A hajdani apai földek miatt édesapjára a kulák címkét ragasztották, akinek így – ügyvédi diplomával a zsebében – a köszörűgép mellett kellett dolgoznia. Nem csoda, ha az ilyen társadalmi légkörben felnövekvő Nimród nem találta a helyét. Noha végül kitűnővel érettségizett, „természetesen” a jogi egyetemre nem vették föl, hiába jelentkezett. Vendéglátóipari iskolába ment, s közben a Gundelban, a margitszigeti nagyszállóban pincérkedett. Pénze volt, némi szabadsága is, de többre vágyódott. Amikor két barátja Amerikába disszidált, úgy érezte, neki is mennie kell. Senkinek nem árulta el a tervét, még az édesanyjának sem. 1971 júliusában, az úgynevezett szocialista útlevéllel Bulgáriába indult nyaralni, ám oda soha nem érkezett meg. Jugoszláviában, az olasz határ közelében leszállt a vonatról. Forró nyári délután volt. Kis bőrönddel a kezében, stílszerűen egy pincérhez, a közeli bárban várta ki a sötétedést. Majd a tengerpartra ment, ledobta a ruháit, elhajította a bőröndjét, s egy szál fürdőnadrágban elmerült a vízben, beúszott a tengerbe: irány Olaszország! Nem túl messze haladva a parttól, szerencsésen átevickélt a mai kis szlovén faluból, Ankaranból az olaszországi Muggiába. Néhány óra múltán holtfáradtan megérkezett – éppen egy rendőrségi stégre. Letartóztatták, börtönbe, majd néhány nap múlva a capuai menekülttáborba vitték, s onnan, pontosabban Rómából hat hónap múltán, 1972 januárjában repülhetett New Yorkba. Az Amerikai Egyesült Államokban egy menekültszervezet fogadta be, s másnap már munkavállalási engedélyt kapott. Fogalma sem volt, mihez is kezdjen. Szülei egyik ismerőséhez vezényelte a sors, az Oklahomában ügyvédeskedő Megyesy Jenőékhez, akikre azóta is hálával gondol. Hamar munkát kapott a városban, előbb mosogatott egy bárban, majd lakásokat festett, azután szobapincérként keresett pár dollárokat. Nemsokára Megyesyék Jenő fiával Denverbe költözött, ekkorra jól beszélte az angolt, így beiratkozott egy college-ba, utána az egyetemre, s 1977-ben már nemzetközi menedzseri diplomát szerzett.
Tetszett neki az üzleti élet, Amerika akkori világa. New Yorkba költözött, ahol egy reklámügynökségnél kedvére való munkát kapott. Itt házasodott össze amerikai feleségével, Normával, s e házasságból három gyermekük született, Tash (1980), Brianna (1983) és Hunter (1990), mindhárman jelentős tanulmányokat folytatnak és a két idősebb gyermek már az üzleti világ különböző területein dolgozik, követve édesapjukat. New York után újra Denver következett, 1982-ben elköltözött a család a coloradói fővárosba. Jó időben, jó helyre: ekkor itt volt a kábelszakma Mekkája, nyolc olyan kábelcég is működött, amely a későbbiekben a szó szoros értelmében behálózta az egész világot. Fejvadász ügynökség közreműködésével került Nimród az United Cable céghez egy marketingállásba, ahol aztán minden posztot végigjárt, a legmagasabbakig. Érdekes módon, az akkori szakmai gárda, huszonhat év után, ma is együtt van – úgy tűnik, a hűség az üzleti életben is kamatozódik. Persze, időközben világcéggé váltak. Éltek a gyors felfutás lehetőségével, s terjeszkedtek Dél-Amerikában, Ausztráliában, Új-Zélandon és Európában. Kovács Nimród ebben úttörő szerepet vállalt, volt olyan kiküldetése, amely ezeket az útvonalakat érintette: Denver – New York – Miami – Buenos Aires – Santiago de Chile – Rio de Janeiro – London – Hongkong – Sydney – Auckland – Los Angeles, s újra Denver, azaz munkaútja során körberepülte a földet. Nem egyszer, nem kétszer. Elmondta, egyik alkalommal Sydneybe érkezve, az általa összehívott konferencia résztvevői elé állva nem tudott megszólalni, egyszerűen leblokkolt: nem tudta hol van, minek, s mit kellene mondania… Tíz perc türelmet kért a jelenlévőktől, s ez idő alatt sok mindent eldöntött, a többi között, hogy a jövőben nem akar ennyit úton lenni. Megbeszélte ezt üzlettársaival, s lényegében ekkortól datálódott a UPC európai, majd magyarországi térhódítása, s ezek a cégek ma meghatározó szerepet töltenek be a régióban. Sok százmillió dolláros beruházásokat hajtottak végre, több ezer embernek adtak munkát, cégcsoportokat alakítottak, televíziós csatornákat üzemeltetnek, az európai országokban hatmillió előfizetőjük van.
Kovács Nimród a borászattal különös módon került kapcsolatba. Amikor amerikai barátait akarta meglepni valamilyen finom magyar borral, csak valami ellenőrizhetetlen bikavért vagy karamellizált tokajit tudott kivinni nekik a kilencvenes esztendőkben. Pedig annak idején, a tizenkilencedik század közepén Haraszthy Ágoston százezer szőlővesszővel érkezett európai hajójával Kaliforniába, s a bor és a szőlészet meghonosításában nagyon sok kiváló magyar szakember vett részt. Nimród pedig arra gondolt, jó lenne a mostani finom magyar borocskákat is megmérettetni a világ legnagyobb piacán, a finom kaliforniai, dél-amerikai borokkal. Nem versenyezni akart, hanem választékot bővíteni a minőségi magyar borokkal! Évszázadok tapasztalatával, kiváló szakemberekkel, színvonalas szőlőkultúrával, ragyogó ízekkel rendelkező magyar borokat visz ki a Monarchia Matt International cég keretében, amelyet párjával, Szalay Dorottyával irányít, s ma már évente több millió dollár értékben adnak el magyar borokat a nagyvilágban. Miközben annyira megszerette az egri vidéket, hogy saját borászatot hozott létre, s a Nimród borok világszerte keresetté váltak. A borászat után az egészségturizmusban is szerepet vállalt Kovács Nimród és Szalay Dorottya, mégpedig a Levendula Spa néven futó wellness projectjükkel. Úgy gondolják, hogy a magyarországi turisztikai piacon még nagyon kevés a minőségi wellnesscentrumok és gyógyfürdők száma, pedig a tehetős nyugati turisták és a magyarországi vendégek – köztük a hazánkban dolgozó külföldi üzletemberek családtagjai – a nyugatihoz megközelítő árakat is hajlandók kifizetni a minőségi szolgáltatásokért. Ezért döntöttek arról, hogy az egészségturizmusba is beszállnak.
Nimród műtárgyak iránti vonzalmát jelzi, hogy egy festménybecsüs tanfolyamot is elvégzett azért, hogy a műalkotásokat, a művészeket alaposabban megismerje és rendszerezni tudja, hiszen jelentős XIX. századi és kortárs gyűjteménynyel rendelkezik. A szaktudás mellett ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ember legbelül érezze meg, kell-e neki egy adott műtárgy. „A civilizációval az ember intuitív lénye elveszett, becsukódott. Márpedig a művészetek igazi élvezetekor ehhez a legbelső énünkhöz kell visszatalálni” – vallja. A munka, a család, a jó bor, a műgyűjtés, mind az élet teljes részét képezik, egységet alkotnak Kovács Nimród életfelfogásában. Mindegyiket fontosnak tekinti. – Mit adott ennek eléréséhez Amerika és mit adott Magyarország, s vajon mi lett volna, ha annak idején nem hagyja el az országot? – kérdeztük tőle. – Nem hiszem, hogy idehaza sokra vittem volna, az akkori Magyarország nem az én világom volt. Amerika befogadott, s a lehetőséget nyújtotta számomra, hogy tehetségemhez és tudásomhoz, munkabírásomhoz mérten boldogulhassak. Megtanított a pozitív gondolkodásra, a teljesítmény, a minőség tiszteletére, a nyitottságra, az egészséges önbizalomra. Nagyra becsülöm és sokat tanultam Ronald Reagan elnöktől, aki sajátos értékelvei mentén irányította az országot. Sok bölcs mondását hasznosítom, ő mondta „vezess, kövess, vagy állj félre az útból”. Vagyis, ha te vagy, akit érdemes követni, hallgatok rád; ha én tudok neked adni, kövess engem; de ha egyik se, ne acsarkodjunk egymásra. Egy másik amerikai szlogen, angolul 3F – faire, firm and friendly –, ami talán úgy fordítható, hogy legyen az ember egyenes és korrekt, ugyanakkor határozott és barátságos. Mit adott Magyarország? Itt vannak a gyökereim, az őseim, ezért szeretem minden gondjával-bajával együtt ezt az országot, innen vittem a kitartás, a szorgalom, az érvényesülni akarás képességét. Talán ezért is erőteljes mostanság a vágyam, hogy próbálok minél többet viszszaadni, segíteni, jobbá tenni egy kicsit az itteni emberek életét. Például segítettem a nemrég elhunyt Paul Newman nevével fémjelzett jótékonysági alapítvány magyarországi táborát, amelyet rákos gyermekek részére szerveztünk. Ugye, a biblia mondása és az élet örökérvényű tanúsága szerint, porból lettél, porrá leszel, így szól az intelem, fontos tehát, hogy milyen nyomott hagyunk magunk után, mielőtt eltávozunk…
Pályafutás 1949 október 27-én született Budapesten, itt végezte középiskoláit, majd a vendéglátóiparban pincérként dolgozott. 1971 nyarán hagyta el Magyarországot, Olaszországba menekült, majd 1972 januárjában az Amerikai Egyesült Államok fogadta be. Előbb New Yorkban, majd Coloradóban élt, ahol marketingből és nemzetközi kereskedelemből szerzett diplomát. Marketingigazgatóként 1982-ben kezdte kábeltelevíziós pályafutását a denveri United Cable Television Corporationnél. A magyarországi rendszerváltást követően hazatért és megalakította a Kábelkom cégcsoportot,s a később létrejött UPC Magyarország Kft-ét. A UPC közép-európai csoportjának elnöke. A borexporttal és -termeléssel foglalkozó Monarchia Matt International, valamint a Levendula Spa alapítója, tulajdonosa. Magyarországon él párjával, Szalay Dorottyával. Az Egyesült Államokban az előző házasságából három gyermeke van, akikkel rendszeres kapcsolatot tart. Kedveli a művészeteket, a történelmet és a sportot, kiemelt figyelmet fordít a mecenatúrára és különféle karitatív tevékenységekre.
Kovács Nimród gyermekei és kutyáik társaságában
|
Kovács Nimród Szalay Dorottyával
|




