A Múzeum Kávéház és Étterem

Hagyományos és attraktív ételkülönlegességek

Több, mint száz éve nyitotta meg kapuit a főváros egyik legpatinásabb étterme, amely 1885-ben már Múzeum Kávéház néven szerepelt. Ahol a XIX. és a XX. század legfontosabb történelmi eseményei zajlottak, ott áll a Múzeum Kávéház, Budapest szívében, a Nemzeti Múzeum szomszédságában.

Annak idején a főváros egyik leghíresebb kávéháza volt. Vendégköre az egyetemi fiatalságból, a régi Képviselőház és a Nemzeti Múzeum tagjaiból, valamint neves írókból tevődött össze. Egy ideig Kiss József kerek asztala mellett itt szerkesztették a HÉT című első modern folyóiratot, a Nyugat előfutárát. Az 1930-as években - az utolsó békebeli kávés - Jovich Jenő virágoztatta fel a kávéházat. Az írók közül gyakori vendége volt Móricz Zsigmond és Tersánszky Józsi Jenő, de sok neves rendező és színész is megfordult itt, mint például Kiss Ferenc, Tolnay Klári, Tőkés Anna és Várkonyi Zoltán.

A falakat borító Zsolnay-csempesorok és csempeképek, a színes mázas kerámiák, valamint a falborítást jellemző kerámiatípus, az aranyozott, plasztikus díszítés és a Fischer Ignácz-féle gyár termékeire jellemző magyar népéletkép-jelenet is ebből az időből származik. Lotz Károly Csikósverseny című nagyméretű olajképének, azaz pannójának - amelyet a sarki helyiségben láthatunk - születése is ezekre az évekre tehető.

A kávéház immár tizenhat éve ismét eredeti pompájában várja vendégeit. Maradandó élmény a hangulat és a terítés harmóniája: az asztalokon rózsaszínű abroszok és tekintélyes átmérőjű szépséges tányérok. A személyzet barátságosan és udvariasan fogadja a vendéget.

A Múzeum Kávéház és Étterem - amely számtalan elismerést és oklevelet kapott már, három alkalommal is bekerült a tíz legjobb hazai étterem közé - rendkívül népszerű a művészek, a politikusok és a közéleti személyiségek körében.

A betérőt látványkonyha fogadja, az ételek attraktívak, fantáziadúsak. Az étlapon mintegy kilencven féle étel található - kívánságra azonban bármilyen ételt szívesen elkészítenek -, a nemzetközi konyhaművészet remekei mellett egyéni kreációkkal és modern magyaros konyhával várják a vendégeket. A kemencében bárány-, kecske-, nyúl- és kacsasültek a választék kuriózumai. Esténként halk zongoraszó teszi meghitté az ottlétet.

- Minden klasszikus értéke mellett kísérletező konyha a mienk, mert az elmúlt tizenhat évben legalább ötszáz ételt találtunk ki - mondják az étterem vezetői: Erdei Gyöngyi, Baranyai Zoltán és Bíró Lajos.

Negyedévenként szezonális étlapbetét színesíti a választékot, de a hagyományos magyar ételek, mint például a borjúpaprikás, a libacomb vagy a kemencében sült töltöttkáposzta mindig megtalálhatók a kínálatban.

A látványkonyhában elsősorban a mediterrán ízek dominálnak: tengeri és hazai halak, rákok, kagylók. A marinált vegyes ízelítők mellett a bébiangolnából készült hideg-meleg előételek a törzsvendégek kedvencei. A látványkonyha a kiváló séf, Barbara asszony érdeme is, hiszen nagy odafigyelést igényel: egy embernek egész napos munkát jelent.

Szombatonként polgári ebéddel kedveskednek vendégeiknek: húsleves kisfazékban, zöldborsóleves csirkeaprólékkal, májgombóccal, vadasmarha makarónival, paprikás csirke, rántott csirke petrezselymes burgonyával és salátával, desszertként pedig kitűnő meggyes pite. Nosztalgiaételeket is találunk a kínálatban: szalontüdőt, vesevelőt, bácskai rizseshúst, nyáron pedig még rizseslecsót kolbásszal és mindezt - mint ötven-hatvan évvel ezelőtt - csupán húsz forint negyvenért.

Az étterem vezetői különleges hangsúlyt fektetnek arra is, hogy ételeikhez a hazai borvidékek legfinomabb nedűit kínálják. Legnevesebb borászaink több, mint százféle borát - közöttük muzeálisakat is - találjuk a polcokon.

Családi eseményeket, különféle rendezvényeket is naponta tartanak a légkondicionált étteremben, ahol százhúsz fő foglalhat kényelmesen helyet, harmincöt-negyven vendég pedig különteremben vacsorázhat.