Kárpát-medencei magyar körkép

Tarics Péter rovata

„A magyar nemzet egy és oszthatatlan” – ez a mottója az Amarican Hungarian Panoráma világmagazin Kárpát-medencei ma-

gyar körkép című rovatának. A rovat célja, hogy a Kárpát-medencében felkutassa és népszerűsítse a magyarok által létrehozott értékeket, annak érdekében, hogy a magyarságról alkotott kép, kedvezően alakuljon a nagyvilágban. Tisztelettel kérem azokat a világszerte élő jómódú, népünk sorsát szívükön viselő magyarokat, szervezeteket, egyesületeket, hogy, ha támogatni kívánják a rovatunkban megjelenő magyar értékeket, kezdeményezéseket, szíveskedjenek jelezni a következő elérhetőségeken:

E-mail: tarics.p@freemail.hu    Mobil: 0036-30-499-6362.

Lehullt a vasfüggöny utolsó szilánkja

Kárpátalja – Felvidék. Az ukrán-szlovák határon lévő Szelmencet az 1945-ben meghúzott csehszlovák-szovjet határ 60 évig kettéválasztotta. A falu lakóinak azt is megtiltották, hogy a főutcát keresztülszelő vasfüggönyön átkiáltsanak a túloldalán rekedt testvéreknek, szülőknek, rokonoknak. Az utóbbi időszakban több társadalmi szervezet is támogatta a falu igényét, hogy nyissanak határátkelőhelyet a községben. A kérés a közelmúltban megvalósult, így mostantól – érvényes útlevél és vízum birtokában – bárki átmehet, gyalogosan vagy kerékpárral az új átkelőhelyen. Az ügyet felkarolta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja (CHACR), melynek elnöke, A. Nagy Sándor az amerikai magyarságot és az ottani politikusokat is meggyőzte a határátkelő fontosságáról. A kettévágott falu felkeltette az Európa Tanács, az Európa Parlament és az amerikai Kongresszus emberjogi bizottságának a figyelmét, melyek nyomatékosan kérték a szlovák és az ukrán kormányt, hogy minél előbb nyissák meg a határátkelőt. Ennek megnyitása révén nemcsak a falu, hanem a családok is újra egyesültek. Az átkelőhely a gazdasági és az emberi kapcsolatok szempontjából is húzóerő lesz mindkét régió számára. Csak remélhetjük, hogy az esemény szépséghibáját – még mindig csak útlevéllel és vízummal járhatnak át az emberek a határátkelőhelyen – a közeljövőben orvosolja majd a politika. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy májusban a szelmenciek megtartják az első közös falunapot.

Szövetség a Kárpát-medencei egységért

Magyarország – Győr. Az egységes magyar nemzet létrehozásának szándékával jött létre a Rába-parti városban az „ÖSSZETARTOZUNK - Kárpát-medencei Magyar Szövetség”, amely Majtényi László közéleti személyiség és Bognár Béla újságíró kezdeményezésére alakult meg. A szövetséget tizennégy anyaországi és határon túli magyar civilszervezet hozta létre. A szervezetben egyelőre a Kisalföld-Csallóköz Társaság nevű sejt működik. A további cél az, hogy Magyarország határai mentén végig megalakítsák a regionális alapsejteket, melyek hatékonyan együttműködve hirdetik a magyar kultúra és kulturális örökség egyetemességét, népszerűsítik a magyar polgári értékeket. A nemzetközi civil szerveződés Magyarország és a Kárpát-medencében élő magyar polgárok, társaságok, egyesületek, egyéb csoportok, szerveződések kapcsolatteremtésére épül, azok között, akik a magyar nemzeti egység érdekében baráti, kulturális, határokon átnyúló magyar-magyar kapcsolatot kívánnak építeni, a meglevőket továbbfejleszteni. Néhány kapcsolat már a tengerentúlról is működik. A szövetség minden bizonnyal hatékonyan együttműködik majd a Duna Televízió újonnan induló műsorával, az Autonómia nevű csatornával, amely – Balogh Júlia műsor-főigazgató irányításával – április 16-án kezdi meg a sugárzást.

Csángókultúra a Petőfi Csarnokban

Budapest. Immár tizedik alkalommal rendezték meg Budapesten a Csángó bált, melynek fővédnöke Sólyom László köztársasági elnök volt. A bál célja az, hogy a moldvai, hétfalusi és gyimesi csángó magyarok archaikus, egyedi és gazdag népművészetét, hagyományait bemutassa a nemzetközi közönségnek. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Egyesület által megrendezett bál az idén is több ezer érdeklődőt vonzott. Felvonultatta a közép- és koraújkori magyar és európai kultúra számos elemét máig megőrző csángó magyarok legismertebb hagyományőrzőit. A jubileumi műsor keretében több mint félszáz hivatásos és amatőr zenész, énekes, táncos lépett fel, számos művészegyüttes mutatta be tehetségét. Volt gyerektáncház, daltanítás, színpadi koncert. A hagyományos bemutatók mellett több alkotóművész is bepillantást engedett a csángó kultúrába, így fényképészek, textil- és kerámiaművészek mutatták be e kultúrkörből merített munkáikat.

Imaévet hirdettek Erdélyben is

Gyulafehérvár. A helyi katolikus főegyházmegye is csatlakozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által meghirdetett imaévhez. Jakubinyi György érsek körlevélben küldte szét a plébániákra az MKPK felhívását, azzal a megjegyzéssel, hogy a vasárnapi szentmisék egyetemes könyörgéseibe bele lehet foglalni a körlevélben megfogalmazott szándékokat. „Plébániai szentségimádási órák, a májusi és októberi ájtatosságok keretében visszatérő szándék lehet az imaév célkitűzéseinek elmélyítése és azok megvalósulásáért való könyörgés” – áll a főpásztori levélben. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia január elsején hirdette meg az imaévet a magyar nemzet lelki megújulásáért, amelyhez a felvidéki magyar katolikus hívek is csatlakoztak, hiszen ők már 17 éve imádkoznak az önálló felvidéki magyar katolikus püspökségért.

Magyar óvodát Kárpátalján!

Kárpátalja – Rahó. A beolvasztási kísérletek ellenére számos magyar szülő ismeri fel, hogy gyermekének szüksége van az anyanyelvre, s évről évre több gyerek lépi át a magyar iskola küszöbét. A kárpátaljai magyar valóságot így látja Godván Irén ott élő tanárnő is, aki magyar tanítási nyelvű óvoda létrehozását tűzte ki célul. Ő egykor a rahói ukrán tanítási nyelvű iskolába járt, ahol csupán heti két órában tanulhatta a magyar nyelvet. Bevallása szerint ez nagyon kevés volt ahhoz, hogy megfelelő szinten elsajátítsa a nyelvtant és a helyesírást. Így Budapestre ment megtanulni anyanyelvét, majd tanulmányait a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán folytatta. Tanár akart lenni, hogy a rahói gyerekeket anyanyelvi oktatásban részesítse. „Az asszimilációs folyamat még visszafordítható, de ehhez nagy szükség van a magyar nyelvű hittanórákra, vasárnapi iskolákra és a magyar iskolára” – nyilatkozta Godván Irén, aki a magyar óvoda ügyéhez szövetségest is talált Román atya személyében, akinek segítségével aláírásokat gyűjtenek a cél elérése érdekében. Igény van a magyar iskolára és óvodára, jelentkezőkben nem lenne hiány, és óvónő, tanítónő is lenne a feladatra. Most már csak helyiség kellene és berendezés – no, meg az anyagi háttér. Segítsünk a tanárnőt a terv megvalósításában, és építsük fel a rahói magyar óvodát!

Összefogás a délvidéki egyetemért

Szabadka – Zenta – Budapest. „Önálló magyar egyetemet a Délvidéken is!” – ezzel a címmel rendezték a Magyar Kultúra Alapítvány budavári székházában azt a jótékonysági estet, amelynek célja a figyelemkeltés és az adománygyűjtés volt. „Megmaradásunk záloga az anyanyelvű oktatás az óvodától az egyetemig” – hangzott az est mottója. A Délvidéki Magyarok Ifjúsági Szervezete és az Összefogás a Fennmaradásért mozgalom megkezdte a délvidéki magyarság legfontosabb nemzetstratégiai feladatának megvalósítását, az egyetem előkészítését. Andróczky Csaba, az Összefogás a Fennmaradásért szervezet elnöke így nyilatkozott erről: „Ahhoz, hogy megállítsuk a további asszimilációt és azt, hogy magyar szülők szerb iskolába járassák gyermekeiket, s hogy szülőföldünkön megmaradjunk magyarnak, önálló magyar egyetemre van szükség.” Idén márciustól júliusig széleskörű kampányt folytatnak a társadalmi, politikai és anyagi támogatásért. A kezdeményezéssel a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság is egyetért. A magyar egyetem létrehozására a szakmai háttér is rendelkezésre áll, hiszen van elég magyar ajkú egyetemi tanár, aki tanítana az intézményben. A délvidékiek reményei szerint azok a vajdasági magyarok, akik Magyarországon szereztek egyetemi diplomát és tudományos fokozatot, visszatérnek a Délvidékre, és bekapcsolódnak a szervezésbe. Az intézetben tanárképző, informatikai és jogi-közgazdasági kar működne. A délvidéki magyar fiatalok szabadegyetemein az elmúlt években több tízezren vettek részt a Kárpát-medence minden részéről.

A délvidéki magyar szabadegyetem résztvevői

Nyolcvanöt év várakozás után…

Révkomárom. A felvidéki magyaroknak is 85 évet kellett küzdeniük azért, hogy újra legyen magyar egyetemük, így Albert Sándor is 85 év után az első magyar rektor a Felvidéken. 2004. szeptember 14-én megvalósult az álom. Már a negyedik szemesztert „gyúrja” a komáromi székhelylyel működő, magyar nyelvű Selye János Egyetem, amely a Komáromban érettségizett világhírű orvostudósról, a stresszelmélet megalkotójáról kapta nevét. Az első tanévben az egyetemre mintegy 600 magyar diák nyert felvételt, a második évben ez a szám nőtt. Az egyetem - melyen tanító- és tanárképző, közgazdasági és református teológiai kar működik - nemcsak a felvidéki magyarságot szolgálja, hiszen számos hallgató jár oda az anyaországból is.

A Selye János Egyetem épülete

Bánk bán – a Felvidéken

A felvidéki Teátrum Színház 2006 őszén – kizárólag határon túli magyar művészek közreműködésével – bemutatja Erkel Ferenc Bánk bán című három felvonásos magyar nemzeti operáját a mű ősbemutatójának (1861. március 9. – maga Erkel Ferenc vezényelt) 145. évfordulója tiszteletére. Az előadás nemcsak színház- és operatörténeti esemény lesz, hanem igazi kuriózum. A bemutató előadást magyarországi és Kárpát-medencei turné követi, annak érdekében, hogy erősítse a magyarságtudatot határainkon innen és túl. A tervek szerint két évig lesz műsoron az opera.