Topolánszky Ádám – nemzetközi kapcsolatok és kormányszakértõ, szerzõ, társadalomkutató

Határtalan kapcsolatépítés

Magyar gondolatokat képviselt Amerikában (otthon), majd késõbb amerikai értékeket idehaza (itthon)

Topolánszky Ádám a felvidéki Topolánszky és Lipták, valamint a magyar Józsa és Molnár családok sarja, amelyek közül a Liptákokat talán nem is kell külön bemutatni. A Lipták rokonok és leszármazottaik közül ugyanis sokan Amerikában élnek a mai napig. A 19 éves kivándorló így nem volt teljesen egyedül az új „hazában”, viszont mindig ragaszkodott ahhoz, hogy karrierjét önállóan fejlessze és finanszírozza. Ádám szakmai pályafutása a Pfizer Internationalnél kezdõdött New Yorkban, de nemsokára Washingtonban kapott ajánlatot az Egyesült Államok kormányától. Elõször a U. S. State Departmentnél, mint VIP protokollszakértõ, majd a U. S. International Trade Commissionnél, mint kereskedelmi ta-

nácsos, köztisztviselõi állományban helyezkedett el 1988-tól 1998-ig. A nemzetközi autóipart, valamint az észak-, és dél-amerikai hemiszférák integrációját kezelte, több elõléptetés és szakmai elismerés közepette. Családi okból, 1998-ban visszatért Budapestre, ahol 1998-tól 2000 között az amerikai nagykövetség kereskedelmi referense volt. Azóta Budapesten él, saját tanácsadó és lobbi céget alapított ATCO Solutions néven, majd kollégáival egy második céget EUMENTOR néven Brüsszelben. Topolánszky Ádám szerzõként is bemutatkozott 2003-ban. Könyve a Bagolyvár kiadó gondozásában jelent meg a demokrácia és az érdekérvényesítés hagyományairól.

A magas, szimpatikus fiatalember 1974-ben, alig 19 évesen, egy úszónadrágban, két régi vitorlázós barátjával vágott neki az akkori jugoszláv-olasz határnak. Három hónap menekülttábori tartózkodást követõen a Connecticut állambeli New Canaánba érkezett, ahol Papp László és Judith védenceként elvégezte a New Canaan High Schoolt, miközben alkalmi munkákat vállalt, mint benzinkutas és sofõr. 1979-ben a Connecticuti Állami Egyetemen diplomázott „Distinction Scholar” kitüntetéssel. Késõbb a Columbia Egyetemen szintén kitüntetéssel vette át a Master Degree-t nemzetközi kapcsolatokból Zbigniew Brzezinski és Deák István tanítványaként.

Topolánszky Ádám 1987-ben Washingtonba költözött, ahol családot alapított a Potomac folyó partján fekvõ csodaszép Alexandria városban. Saját bevallása szerint Alexandria és New Canaan egyaránt örökre második „otthona” marad. Szabine lánya is Alexandriában született.

Ádám családi okok miatt 1998-ban felfüggesztette washingtoni karrierjét és családegyesítési szándékkal visszatelepült Budapestre, mely próbálkozás a magyar családjog szánalmasan gyenge és elmaradott állapota miatt egy bátor, de kivitelezhetetlen akciónak bizonyult. Ezt követõen Ádám egy olyan sajátos „hazai” közegben próbált érvényesülni, amely közeg – és ezt nyíltan ki kell mondani – nem mutatkozott sem túl befogadónak, sem túl barátságosnak a visszatérõ emigránsokkal szemben.

„Sok víznek kell lefolynia a Dunán ahhoz, hogy ez a lelkileg és földrajzilag megcsonkított nép talpra álljon, összefogjon, és újra nemzetközi elismertséget vívjon ki magának. Ezt ma már pusztán Nobel-díjasokkal nem lehet elérni. A felzárkózás nem is kizárólag gazdasági kérdés, sõt! Célszerû lenne, ha az újgazdag vállalkozói réteg és a feltõkésített privatizáló bûvészek helyett a valódi értelmiség ismét átvehetné az ország irányítását és egy erõs középosztály létrehozását tûzné ki célul, amit megfelelõ szabályozással és egy radikálisan átdolgozott progresszív adórendszerrel el lehet érni”. Azon kívül azt is szorgalmaznám, hogy jogrendünket idehaza lényegesen erõsebb alapokra kéne helyezni, ami az üzleti viták gyors és hatékony elbírálását illeti. Végezetül minden közéleti és magánszférában tevékeny szereplõnek erõteljesen nyitni kéne Brüsszel és az Európai Unió, valamint más világcentrumok felé, kommentálja a világlátott szerzõ és társadalomkutató.

Topolánszky Ádám célja, hogy „Lobbizás” címû sikerkönyve mellett befejezi nagyobb horderejû, Amerikáról szóló könyvét is az elkövetkezõ három évben. Az írás mellett folytatja a kapcsolatépítõ munkát és a nyitást Brüsszel felé, nem feledkezve el persze Washingtonról sem. Mellette mindig marad idõ egy finom bécsi kávéházi hangulatra, felvidéki barangolásokra, erdélyi kirándulásokra és adriai vitorlázásokra.

Topolánszky mottója: „When the going gets tough, the tough go sailing!”

A Fehér Házban

Hillary Clintonnal