Négy évtized Iránban *** Nemcsak műveli, hanem tanítja is a festészetet *** Amerikában a mandalákról

Keleti titkok magyar művésze

    Különös jelenség az egyetemes magyar képzőművészetben Varga Sínai Gizella, aki négy évtizede él Iránban. Eddigi munkássága során 16 önálló és több mint 100 csoportos kiállításon vett részt Iránban és a világ több országában, mint az USA, az Egyesült Arab Emirátusok, Tunézia, Törökország, Anglia, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Portugália, Magyarország, Németország, Svájc, Finnország, Norvégia, Ausztria és Kína. Művészetében a perzsa és a magyar kultúra harmonikusan ötvöződik. Valljuk be, Magyarországon és talán szerte a világon is nagyon keveset tudunk erről a mintegy négyezer éves kultúráról. Ám, számunkra talán még izgalmasabb kérdés, hogy miként tudja egy magyar gyökerekkel rendelkező képzőművész megjeleníteni ezt az élményvilágot, a perzsa mitológiát.

    Gizella Csákváron született a második világháború végén, s a művészet iránti érdeklődése Budakeszin teljesedett ki, ahol tizenkét esztendős koráig élt. A budakeszi álomvilágot számára a magával és sikereivel elégedetlen operaénekes édesapja teremtette. Ez a világ tele volt mesékkel, s a művészet iránti szeretettel. Apa és lánya a budakeszi erdőt járták: míg Gizella gombát szedett, a papa skálázott. A lány itt olvasta az 1001 éjszaka meséit, az első igazi „keleti meghívót”.

– Ez volt művészetem bölcsője – mondja Gizella. – Itt teremtődött meg a művészöntudatom.

Gizella édesapja úgy érezte, többre hivatott. Elvágyódott Magyarországról, máshol akart szerencsét próbálni. A papa sikertelen bécsi próbaéneklése után – amelyre Gizella elkísérte – a lány tudta, vissza akar térni az osztrák fővárosba.

1964-ben hagyta el Magyarországot, sikerült ösztöndíjjal bekerülnie Bécsben az Akademie fur Angewandte Kunst festészeti fakultására. Itt nem csak a művészetekkel, hanem a szerelmével is megismerkedhetett. Itt találkozott Khosróval, későbbi férjével, aki akkor kilenc évet töltött az osztrák fővárosban, ahol zenei, építészeti tanulmányokat folytatott, és a bécsi akadémián filmrendezői és forgatókönyvírói diplomát szerzett.

Khosró Iránban nagy hírnévnek örvend, több filmje is nemzetközi díjat kapott, több mint száz dokumentum- és játékfilm rendezője, producere. Ez évben pedig lovagkeresztet vehetett át a lengyel miniszterelnöktől, a Lost Requiem című filmjéért, amely a második világháború lengyel menekültjeiről szól, akik Szibériából mentek Iránba.

   Gizellának Bécsből Teheránba vezetett az immár férjével közös útja, s nagy energiákkal

vetetették bele magunkat az iráni művészi közösség életébe. Férje kollégái társaságában megteremtette az iráni mozi alapjait, Gizellának pedig öt hónapon belül kiállítása volt. Időközben megszülettek a gyerekek, akik anyanyelvi szinten beszélnek magyarul és németül is. Különös sors: lánya, Samira, iráni származású férjével nemrégiben Magyarországot választotta életteréül, Budapesten élnek, s a színházi életben dolgoznak. Jaszmin, aki Teheránban él, szobrászművész és művészeti tanár.

Gizella első művészi időszakában a mindennapi élet figuráit festette meg: a szürke teheráni utcán feltűnő két gyönyörű szőnyeget, amelyet árusok vittek a vállukon, eladás céljából, vagy az utcai majomtáncoltatót. A forradalom szétroppantotta ezt az idillt. A háború kitörése 1980-ban Bécsig űzte őket. De nem érezték jól magukat, az otthonuk akkor már Iránban volt, ahová egy év után vissza is tértek. Erőt merítve a perzsa költészetből és történelemből, a Bécsből visszatérő Gizellában lecsendesedtek az indulatok és a kételyek.

– Univerzális és folyton átalakuló történeteket, mítoszokat, figurákat akartam megragadni. Egyetemes csendet és békét teremteni a vásznakon – mondja erről az időszakról.

Budapesten először 2002-ben mutatkozott be a barátnőjével közösen alapított Dena női festőcsoporttal (a Dena név gyönyörű hegyvonulat neve Siraz városától délre). Irán három generációjának tagjai különböző stílusokkal, irányzatokkal mutatták be azt a mesés szépséget, azokat a keleti titkokat, amelyek minden látogatót elvarázsoltak.

Magyarországgal ellentétben, Iránban nagyon élénk a képzőművészeti élet. A forradalom óta megduplázódott a lakosság, az ország tele fiatal energiával, és ez a képzőművészetben is érzékelhető. Rengeteg, külföldön meggazdagodott iráni fektet a művészetbe, és megjelentek a dubai műgyűjtők is. Ott a Christie's vagy a Sotheby's aukciósházak tele vannak iráni művészekkel – nyilatkozta Gizella.

Nemcsak műveli, hanem 25 éve tanítja is a festészetet, 2003 óta pedig a világot járja a különféle workshopokkal és rajzkurzusokkal. Így a többi között járt Franciaországban, Dubaiban, Finnországban, az Emirátusokban. Ezek a workshopok a festészeti és grafikai technikák megismertetése mellett terápiás célokra is használhatók. Iránban és más országokban is, Gizella sokszor tart rajzkurzusokat; menekült burmai gyermekeknek Finnországban, rákos betegeknek és nehéz szociális körülmények között élő lányoknak, asszonyoknak Teheránban, afrikai és muzulmán országból származó menekült asszonyoknak Párizsban. Most készül, ez év januárjában az Amerikai Egyesült Államokba. Január 25-től február 6-ig a Connecticut állambeli New Canaanban és New Yorkban tartózkodik. Egy művészeti mandalakurzust fog 120 középiskolás gyermeknek tartani a New Canaan Country Schoolban. A művészeti kurzus témája; keleti motívumos tükörmandalák (mirrormandalas). A mandala Tibetből származik, meditációs és vallási eszköz volt, de Carl C. Jungon keresztül az egész világ megismerte és terápiás célokra használják, e napjainkban nagy népszerűségnek örvend. Két előadás és filmvetítés is lesz a programban.

Szeretne ottani magyar honfitársakkal is találkozni, akiket a festészet és egy későbbre tervezett workshop érdekel, bizonyára hasznos kapcsolatok alakulhatnának ki, lehet hát jelentkezni az alábbi elérhetőségeken!